Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-02
22 "Baljóslatú, bús nép a magyar…" Az ország megcsonkítása, amelyet az első világháború után az úgynevezett trianoni szerződés írt elő, még nyolc évtized után is áthatja politikai gondolkodásunkat. A kisebbségben élő magyarok iránti szolidaritás nemzett udatunk fontos részévé vált. Mivel pedig az ő kisebbségbe kerülésük oka Trianon, e problémakör mögött kialakult az a hamis feltételezés, mely szerint az első világháborút lezáró békeszerződések aránytalanul jobban sújtották a csonka ország határain kívül r ekedteket, mint a magyarországi magyarokat. Ez azonban valóban hamis feltételezés. A környező országokban a magyar kisebbségek nem egyformán éltek jól vagy rosszul, egészen különböző jellegű és mértékű volt az elnyomás az egyes országokban és az egyes kors zakokban. Amint arra Aczél Endre a Népszabadság szombati számában rámutatott: a vajdasági magyarok például az elmúlt nyolcvan év nagyobbik részében talán még jobban is éltek, mint az anyaországi nemzettestvérek, azaz mi magunk. Versailles a németországi n émetekre, Trianon pedig a magyarországi magyarokra nézve járt rettenetes következményekkel. E két vesztes ország gazdasága megszenvedte a kereskedelmi, pénzügyi, vállalati és közlekedési kapcsolatok megszakadását az elcsatolt területekkel (Magyarország még inkább, mint Németország). Mindkettőt kizsigerelte ugyanakkor az irtózatos mértékű jóvátételi kötelezettség, amelynek értelmében a nemzeti jövedelem négyöt százalékát kellett évente átadni a győztes hatalmaknak. Ilyen körülmények között a stabilizáció a lehetetlennel határos, önerőből végrehajthatatlan feladat volt, és szörnyű szociális és politikai következményekkel járt. Az adósságkönnyítés mindig késve és mindig a szükségesnél kisebb mértékben került napirendre, mígnem a társadalom frusztrált tömegeibe n felgyülemlő indulatok - amelyeket a harmincas évek gazdasági válsága csak tetézett - el nem söpörték a társadalmi élet és a nemzetközi érintkezés civilizált normáit és intézményeit. A történelem nem ismétli önmagát - sem a rossz, sem a jó fejezetei nem térnek vissza ugyanolyan formában. Tanulni azonban érdemes a múltból. Ehhez racionális gondolkodásra van szükség, az pedig szükségképpen magában foglalja a gazdasági előzmények és következmények mérlegelését. Nemcsak amiatt, mert a politikai vagy jogi vált ozások költségesek lehetnek, hanem azért is, mert a súlyos vagy elmérgesedő pénzügyi problémák megint csak politikai természetű feszültségekbe torkollhatnak. Mindezt érdemes átgondolni azoknak is, akik a magyar állampolgárság liberalizációját elsősorban ér zelmi kérdésnek tekintik, és akik ezen is túlmenve erkölcsi zsarolás tárgyává tették. Mindezt érdemes átgondolni azoknak is, akik a magyar állampolgárság liberalizációját elsősorban érzelmi kérdésnek tekintik, és akik ezen is túlmenve erkölcsi zsarolás tá rgyává tették. vissza Külpolitikai feszültséggel járhat a sérelmek orvoslása - Somogyi cáfol: nem kell választani a magyar és a román állampolgárság között Népszava 2004. december 2. Történelmi sérelmeket kívánnának jóv átenni a kettős állampolgárság megadása mellett érvelők, de igyekeznek nem tudomásul venni, hogy milyen anyagi terhekkel járna, milyen külpolitikai feszültségeket gerjesztene egy ilyen döntés. Máris jelzik fenntartásaikat a szomszéd országok, felajánlja jó szolgálatait a viták tisztázására az EBESZ. Somogyi Ferenc külügyminiszter tegnap közölte, amikor érdemi döntések születnek, tájékoztatni fogja az érintett államokat. Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében közel három és félmillió magyar rekedt a határokon túl. Csehszlovákiához több mint egymillió, Romániához mintegy kétmillió, a SzerbHorvátSzlovén királysághoz fél millió, Ausztriához harmincezer magyar került. A háború után számos, több nemzetiségű állam született, melynek vezet ői nemzetállamokat szerettek volna létrehozni. Emiatt olyan intézkedéseket hoztak, amelyek hátrányosan érintették a kisebbségeket, főként a magyarokat. Trianon következményei Romániában a gyulafehérvári határozatok, illetve az alkotmány papíron sok jogot biztosított a magyarság számára, a gyakorlati megvalósítás azonban számos csorbát szenvedett. Magyar nyelvű oktatás csak az
