Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-17
14 "Nem tartjuk tisztességesnek, sem okos döntésnek, hogy Magyarországról jönnek át csoportok, s megz ava rják a Máraiemlékmű avatását" - mondta lapunk tegnapi számában megjelent nyilatkozatában Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. A politikus - aki nem volt jelen a szombati esem é- nyen - úgy tudja, hogy Miskolcról szervezetten ut aztatták azokat, akik kifütyülték az ünnepségen megjelent Szili Katalin házelnököt. Bugár szerint Miskolcról érkezett polgári körösök állnak az incidens mögött. Valóban részt vett a szoboravatáson egy busznyi miskolci, de nem a polgári körök, hanem a refo rmátus egyházhoz kötődő civil közösség szervezésében utaztak - mondta tudósítónknak Mezei István, az út szerv ezője. Ünnepelni mentek Kassára, és tulajdonképpen csak belecsöppentek a helyiek politikai demonstráci ó- jába - tette hozzá Mezei, a Máraiszobor fel állítását korábban anyagilag is támogató miskolci Nyilas Misi Alapítvány rendezvénysorozatának vezetője. Megjegyezte: csak a helyszínen tudták meg, hogy Szili Katalin részt vesz az ünnepségen, és a délelőtti városnézés során, az idegenvezetőktől hallották, hogy a Magyar Koalíció Pártjának helyi képviselői fél órával az avatás kezdete előtt petíciót adnak át a házelnöknek - mondta Mezei István. A kassai Új Szó című lap hétfői cikke szerint az MKP városi szervezetének vezetői és több környező telep ü- lés MKPs önkormányzati képviselői írták alá a petíciót, amelyet a magyar főkonzulátus előtt adtak át Szili Katalinnak. A levél szerint az MSZP megalázóan vélekedett a határon túli magyarokról, és választóit is testvértagadó magatartásra ösztönözte a kettős állampo lgársággal kapcsolatos népszavazáson. Az Új Szó szerint Szili "szitkozódó kassai magyarok között" bizonygatta, hogy nem tehet a történtekről, és ő igennel szavazott. "A szoboravatáson egy autóbusznyi miskolci vendég, többségükben polgári körök tagjai is ré szt vettek, és csatlakoztak a tiltakozókhoz" - írta az Új Szó. Nem tudható, hogy a szoboravatáson szétszóródva részt vevő miskolciak között akadte olyan, aki csatlak ozott a hangoskodókhoz, de biztos, hogy nem ők, hanem a helyiek szervezték a tiltakozást - mondta Mezei István. vissza Miskolci tudósítónktól A nemzeti érdekek (sor)rendje Népszabadság • Meiszter Dávid • 2004. december 17. A magyar politikai elit külpolitikánk fő feladatainak meghatározásáról vitatkozva, évek óta - pontosabban a fordulat éve óta - mindent ütő aduként a nemzeti érdekkel operált. Ez volt mindig a legsúlyosabb érv valami mellett vagy valami ellen, megsértése pedig a legnagyobb bűn, ami valakinek a szemére vethető. Politikus aink immár több mi nt tíz éve érvelnek ezzel nacionalistának vagy nemzetellenesnek kiáltva ki egymást ané lkül, hogy csak egyszer is megpróbálta volna valamelyikük konkrétan megfogalmazni, mi is az a magyar nemzeti érdek. Pontosabban: melyek a magyar nemzeti érdekek. A soka t emlegetett "három prioritás" ugyanis nem azonos azzal. Pedig a külpolitika feladata a legáltalán osabb, de egyút tal a legmélyebb megfogalmazásban nem más, mint elősegíteni nemzeti érdekeink megval ó- sulását nemzetközi kapcsolataink ennek megfelelő alakításával. Tehát, illene végre pontosan meghatározni, mik is azok a nemzeti érdekek. A nemzeti érdeknek, mint fogalomn ak a meghatározása első látásra nem tűnik nehéz feladatnak, hiszen csak a nemzet fizikai és kulturális fennmaradásának, fejlődésének s az ezt biztosító feltételek megteremtéséhez és fenntartásához szükséges követelményeknek a körülírását jelenti. De egy il yen megfogalmazás rendkívül általános és minden időben, bármely nemzetre alkalmazható. Nehézzé e feladat attól válik, hogy a meghat á- rozást "nemzetivé" kell tenni, de lehetőleg ne úgy, hogy az csupán az aktuálpolitikai kényszerek nemzeti, kultúrtörténeti, n etán ideológiai jelzővel való szimpla fellobogózása legyen. A nemzeti érdek természetesen nem egy érdek, hanem sok. Meghatározása számos érdek meghatározását és felsorolását jelenti, s ez a fels orolás nem lehet véletlenszerű. Az érdekeket prioritás szerint logikus rendbe kell állítani. Ebben a vonatk ozásban a megvalósíthatóság sorrendjének logikájáról van szó.
