Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-08
6 Nemzeti Tanács (MNT) szervezte, részt vettek rajta a magyar önkormányzat képviselőin kívül szerbiai, belgrádi és budapesti politikai vezetők, köztük Rasim Ljajic szerbiamontenegrói kisebbségügyi miniszter. Kiss Péter felszóla lásában hangsúlyozta, hogy az európai uniós csatlakozás a Kárpátmedencei magyarság egésze számára történelmi lehetőséget jelent, és a magyar kormány az EUcsatlakozásból adódó helyzetben új nemzetpolitikát kíván építeni. Leszögezte: a decemberi népsz avazáson a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdés alkalmatlan, arra csak alkalmatlan választ lehet adni. A kacelláriaminiszter szerint a kettős állampolgárság nem jelent megoldást a határon túli magyarságot sújtó gondokra. Az EUcsatlakozás után a határon túli magyarság problémáinak megoldására a magyar kormány három pillérű nemzetpolitikája adhat választ. A nemzetstratégia alapját a szülőföldön való boldogulás, az uniós integráció eszközével történő békés nemzeti újraegyesítés, illetve az képezi, hogy felszámoljuk az akadályokat a magyarmagyar kapcsolatokban a szomszédos országok EUcsatlakozása előtt - fejtette ki. Kiss Péter szerint eljött az a pillanat, amikor a magyarság, a szomszédos országok, az Európai Unió és Magyarország érdekei egyb eesnek. - Ezt a történelmi pillanatot ki kell használni, erre nyújt lehetőséget az új három pillérű nemzetpolitika - jelentette ki. Kiss Péter hangsúlyozta felszólalásában, hogy 2007. és 2013. között 1215 ezer milliárd forintnyi fejlesztés valósu lhat meg, ami a Kárpátmedencei magyarság egészét szolgálhatja. A pénz jelentős része uniós, illetve magyarországi forrásból, valamint működő tőkéből származik. Ekkora pénzből illik csodát csinálni - szögezte le. Emlékeztetett rá, hogy a nemzeti fejles ztési tervet 2005 nyaráig kell letenni az Európai Unió asztalára, s azt Budapest a határon túli magyarság bevonásával kívánja elkészíteni. Nem Magyarország határáig terjedő tervről van szó, hanem egy olyan tervről, amely Magyarország számára új regioná lis szerepet biztosít, a magyarság egészének felemelkedését szolgálja - mondta Kiss Péter, aki szerint az EU maga is elvárja, hogy a csatlakozó országok stabilitást és jólétet teremtsenek, hozzájáruljanak az Európai Unióval határos térségek felemelkedéséhe z. Az önkormányzati fórumon felszólalt Rasim Ljajic is, aki azt hangoztatta, hogy a vajdasági magyarság jelentősen hozzájárult a szerbiai demokratizálási folyamathoz és a rendszerváltáshoz, nagy szerepet vállalt a két éve elfogadott kisebbségi törvény kid olgozásában. "A magyar nemzeti közösség példát mutatott kisebbségi magatartásból" - mondta Ljajic. A szerbiamontenegrói kisebbségügyi és emberi jogi miniszter szerint a rendszerváltás óta komoly előrelépés történt a kisebbségvédelem terén, de még font os feladatok várnak az országra. Közülük a miniszter azt említette, hogy el kell fogadni a nemzeti tanácsok működéséről szóló törvényt, valamint olyan új társadalmi, politikai légkört kell teremteni, amely a kisebbségek helyzetének javítását is szolgálja. A konferencia keretében Kiss Péter és Rasim Ljajic rövid megbeszélést folytatott. Kiss Péter és Ljajic tárgyalásain szó esett a vajdasági magyarokat ért jogsértésekről. A belgrádi politikus megismételte, hogy a vajdasági magyarság és a magyar állam kép viselőivel folytatott párbeszéddel lehet csillapítani a helyzetet, és nem a kérdés nemzetköziesítésével. Kiss leszögezte, hogy Budapest kétoldalú keretek között igyekszik rendezni a problémát. Ljajic szerint november 30án megtartja alakuló ülését az a szerbmagyar vegyes bizottság, melynek megalakulását a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás irányozza elő. Kiss Péter megemlítette, hogy Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő az idén vagy a jövő elején látogatást tervez SzerbiaMontenegróban. vissza +++ kit/kgó 14.30 LMT 051104 4197 BP0042 4 230 MTIk1013 A Duna Televízió jövőjéért, a tárgyilagos tájékoztatásért aggódnak az erdélyi kurátorok kod: nemzetiség/televízió/PRES/BELP fk: HU/RO ld: Garzó Ferenc , az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2004. november 6., szombat (MTI) - A Duna Televízió jövőjének, a pártpolitikától mentes, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatásnak a szempontjait kell szem előtt tartaniuk a döntéshozóknak -
