Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-08
7 szögezték le nyi latkozatukban a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi kurátorai. A Szabadság című kolozsvári napilapban Gálfalvi György, Kántor Lajos, Marosi Barna és Vetési László aláírásával szombaton megjelent nyilatkozatban az olvashat ó: "Mi, erdélyi kurátorok aggodalommal követjük a Duna Televízió elnökválasztása körül kialakult helyzetet. A romániai magyarság mindmáig legkedveltebb és legnézettebb televíziója, amely másfél évtizede fontos szerepet játszik az önazonosság megőrzésében é s a Magyarország határain kívüli magyar közvélemény alakításában, válságos helyzetbe kerülhet". A kurátorok utalnak arra, hogy a magyar médiatörvény nem ad közvetlen beleszólási lehetőséget számukra sem az elnökválasztás előkészítésébe, sem a műsorsze rkesztés folyamatába, csupán az elnökség által előterjesztett személy elfogadásáról szavazhatnak, illetve a műsorok évi általános kiértékelésekor nyilváníthatnak véleményt. Mindezek mellett - hangsúlyozzák - erdélyi kurátorokként 1996tól folyamatosan rész t vállalnak a Duna Televízió arculatának alakításában, értékeinek megőrzésében. "Elvárjuk a döntéshozóktól, hogy a határon túli magyarság számára oly fontos televízió érdekében a pártpolitikai konfliktusokat félretéve, egyedül a Duna TV jövőjének szem pontjait tartsák szem előtt. Annál is inkább sürgős ez, mert a romániai parlamenti választások küszöbén a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatásban a Duna Televíziónak kulcsszerepe van - fűzik hozzá. A romániai magyarság számára létfontosságú a parlamenti bejutási küszöb elérése - hívják fel a figyelmet a nyilatkozat aláírói, kifejezve meggyőződésüket, hogy ennek a célnak szolgálatába kell állítani a társadalmi nyilvánosság, a média minden eszközét. Kántor Lajos író, aki a Korunk című irodal mi folyóirat főszerkesztője, az MTI érdeklődésére szombaton nagyon fontosnak nevezte, hogy most, a november 28i választások előtt alig egy hónappal mindennél előbbre helyezzék a romániai magyarság parlamenti képviseletének a szavatolását. Ez azonban a Dun a Televízió híradójának, illetve a régiók életével foglalkozó műsoroknak a szerkesztésében nem mindig érvényesül - tette hozzá. vissza +++ kgf/kfl 11.07 LMT 061104 2852 BP0047 4 230 MTIk1016 Galántán megkezdőd ött az MKP kongresszusa kod: PART/nemzetiség/BELP fk: HU ld: Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Galánta, 2004. november 6., szombat (MTI) - Egyebek között a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésekről is tárgyal a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) hatodik országos kongresszusa, amely szombaton kezdődött meg közel háromszáz küldött részvételével Galántán. Komlóssy Zsolt, a párt országos tanácsának elnöke előzetes nyilatkozataiban jelezte, hogy már szombaton tájékoz tatják a kongresszus küldöttjeit arról, milyen álláspontot alakított ki a párt elnöksége a kettős állampolgárság ügyében egy hónap múlva esedékes magyarországi népszavazással kapcsolatban. Tudni lehet, hogy az MKP elnöksége nem ellenzi a kettős állampolgár ság intézményét, de úgy látja, hogy ez a felvidéki magyarok szempontjából korántsem olyan húsbavágó kérdés, mint a kárpátaljai, a vajdasági és az erdélyi magyarok esetében, mert a felvidékiek nem készülnek a szülőföldjük elhagyására. Komlóssy az Új Sz ó szombati számában megjelent nyilatkozatában azonban kijelentette: "Veszélyesnek tartjuk, hogy a magyar kormány a polgárokat nemmel való szavazásra buzdítja. Ennek súlyos politikai következményei lehetnek." Jóllehet, az elnökség már kijelölte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülésére delegált öt tagú MKPküldöttséget, és megfogalmazta a MÁÉRT működését érintő elvárásokat, a kongresszus további pontosításokat eszközölhet. Az MKP ugyanis azt szeretné, hogy a MÁÉRT fóruma több lenne "egyfajta baráti találkozónál", és konkrét feladatokat fogalmazna meg. Bugár Béla, a párt elnöke a kongresszust megnyitó beszédében mérleget vonva kijelentette: a párt vezetésének a hatékony és ideológiai vitáktól mentes kormányzáshoz fűzött reményei szertefosz lottak, amikor Mikulás Dzurinda miniszterelnök "a státustörvény végrehajtásáról szóló egyezségünket megszegte." A kormánykoalíción belüli - kisebbségi kormányzáshoz vezető - torzsalkodásokról és lemorzsolódásokról szólva úgy fogalmazott: ne az MKPtól kérd ezzék, hogy ez a helyzet meddig tartható, mert az MKP ma is ugyanúgy húsz tagú parlamenti frakcióval bír, mint a kormányzási időszak kezdetén, és ma is ugyanúgy
