Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-20
4 Ha csak a határon túli magyarok beutazási feltételeit kívánnák egyszerűsíteni, szinte semmit nem kellene tenni: a környező államokból mindenki szabadon látogathat hozzánk - állítják államigazgatási szakértők. 2007 után viszont c sak az állampolgárság megadása lehet a megoldás. Brüsszel azonban közbeszólhat. Előfordulhat, hogy esetleges tömeges honosítás hatására Magyarország két év múlva nem léphet be az unión belüli, ellenőrzésmentes utazást kínáló schengeni térségbe. Szakmai körökben némi értetlenséggel figyelik a kettős állampolgárságról szóló népszavazás körüli vitát. Ennek egyik oka, hogy a nyilatkozatok alapján úgy tűnik: a kedvezményes honosítás helyett javasolt utazási könnyítések tényleges tartalmáról a politikusok egy része nem rendelkezik megfelelő szintű ismerettel, vagy szándékosan igyekszik befolyásolni a közvéleményt. Ha ugyanis arról van szó, hogy elsősorban egyszerűsíteni, könnyíteni kell a határon túli magyarok beutazását, ez lényegében már megtörtént. Magyaror szág Szerbia és Montenegróval és Ukrajnával még az uniós csatlakozás előtt rendkívül kedvező vízummegállapodást kötött. E szerint a magyarok az útlevelük felmutatásával, míg a szomszédos országok polgárai - és természetesen nem csak a magyar nemzetiségűek - egyszerűsített eljárásban illetékmentesen igényelhető nemzeti vízum birtokában léphetik át a határt. A beutazások számát sem korlátozzák, csupán a tartózkodási időt: az érintett államok polgárai legfeljebb kilencven napig maradhatnak a másik országban. Ennél hosszabb időt az egyezmények nem is tartalmazhatnának. Nem hozhatunk másokat az Európai Gazdasági Térség - az EU, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia - tagállamainak polgárainál kedvezőbb helyzetbe. Márpedig külön engedély nélkül ők is csak há rom hónapig maradhatnak a térség más államaiban. Ahogy bárki, aki útlevéllel érkezik az országba - így most például az erdélyi magyarok , kilencvennapos itttartózkodásra jogosult. Ez változhatna, ha állampolgári jogon, magyar útlevéllel jöhetnének, de ez esetben a huzamos tartózkodás bejelentkezési kötelezettséget szülne. Horvátország és Románia kapcsán az utazási könnyítések felvetése értelmetlen, mert mindkét állammal vízummentességi megállapodás van érvényben. A Magyarországra való beutazás szabadsága tehát jelenleg biztosított, így szakértők szerint a nemzetpolgár fogalmát is felesleges bevezetni. Kétségtelen viszont, hogy Magyarországnak a schengeni térséghez való csatlakozása - tehát várhatóan 2007 - után a kétoldalú egyezményeket felül kell vizsgá lni, mert attól kezdődően vízumot csak az Európai Unióban érvényes általános szabályok szerint adhatunk ki. A schengeni térségben a belső határokat ellenőrzés nélkül bárki átlépheti. Főszabályként a beutazási engedély valamennyi tagállamra érvényes, feltév e, hogy az uniós jogban meghatározott eljárás szerint állították ki. Vagyis: ellenőrizték, hogy a vízumköteles külföldi beutazása egyetlen állam érdekeit sem sérti, sehol nem szerepel tiltólistán, s rendelkezik a megélhetéséhez szükséges anyagi feltételekk el. Kivételesen a tagállamok adhatnak kizárólag saját területükre érvényes beutazási engedélyt, ám csak a schengeni egyezményben részes felekkel történő konzultáció után. Így valószínűtlen, hogy Magyarország 2007 után tömegesen bocsáthatna ki nemzeti vízum ot például ukrán vagy szerb állampolgároknak, még ha az érintettek magyar nemzetiségűek is. Ráadásul az etnikai alapú - tehát csak a magyar nemzetiségűek számára elérhető - beutazási engedély a diszkrimináció tilalma miatt kizárt. Korábban a magyar határo kon kishatárátlépési igazolvány birtokában is át lehetett jutni, ám a többek között Romániával és Ukrajnával kötött megállapodásokat az unió nyomására fel kellett mondani. Ennek ellenére nem kizárt, hogy ismét hasonló megoldást vezessenek be, mert Brüssze l - több tagállam felvetésére - vizsgálja a kérdést. Eddig két rendelettervezet született, a végleges döntés azonban csak jövő tavaszra várható. Annyi szakértők szerint bizonyos, hogy az esetleges kishatárátlépési engedély nem etnikai, hanem kizárólag területi elv alapján lenne igényelhető: ilyen okmányhoz a határ két oldalán ötven k ilométernél nem távolabb élők juthatnának hozzá, és az okmány csak a szomszédos országban való korlátozott idejű - legfeljebb kilencvennapos - tartózkodásra jogosítana. Teljesen más megoldást igényel, ha az utazási könnyítéseket az unió - illetve az EGT - egész területére ki kívánják terjeszteni. Ebben az esetben ugyanis csak a teljes értékű magyar útlevél jöhet szóba, amit kizárólag magyar állampolgárok kaphatnak meg. Így eljutottunk a népszavazáson megválaszolandó
