Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-20
5 kérdéshez, vagyis a kedvezményes honosít áshoz. Szakértők szerint a magyarországi beutazást tekintve is ez jelentene végleges megoldást, ám ekkor az állampolgársággal együtt járó jogokat is biztosítani kell - a letelepedés szabadságával együtt. Szakértők mindazonáltal figyelmeztetnek arra, hogy a z ehhez szükséges jogszabálymódosításokról tájékoztatni kell Brüsszelt, s egyelőre senki nem tudja, hogy miként értékelnék, ha a csatlakozási tárgyalássorozaton rögzített feltételekben - például a honosítás szabályaiban, illetve ehhez kapcsolódóan a kétol dalú nemzetközi szerződésekben - jelentős fordulat állna be. Ennek hatására előfordulhat: a tömeges honosítás következtében Magyarország 2007 után is kívül rekedhet a schengeni térségen. A parlamenti pártok és a december 5i referendumokat kezdeményező sz ervezetek közül a péntek délutáni határidőig a Fidesz, az MDF és a Magyarok Világszövetsége jelezte az Országos Választási Bizottságnál, hogy megfigyelőket állít a külképviseletekre - közölte Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője. A történtek hez tartozik, hogy a népszavazást kezdeményező MVSZ tisztújító közgyűlést tart. Patrubány Miklós elnök újrajelölteti magát. vissza Magyarromán vízügyi összefogás Népszava 2004. november 20. Ad hoc szakbizottságot hoz lét re egy hónapon belül Magyarország és Románia annak érdekében, hogy a Maros és a Tisza vízgyűjtő térségében a potenciális környezeti veszélyforrásokat felmérje, s azokról kockázati rangsort állítson fel - közölte tegnap Bukarestben Persányi Miklós. A korm ányközi vegyes bizottság keretében működő testületnek kiemelt feladata lesz a verespataki aranybányaprojekt lehetséges hatásainak a vizsgálata. Persányi tegnap román kollégájával, Speranta Maria Ianculescu miniszterrel együtt elnökölt Bukarestben a magyarromán környezetvédelmi vegyes bizottság második ülésén. vissza Lelkiismereti Népszabadság • Nagy N. Péter • 2004. november 20. Ígéretes helyzetbe kerültek a pártok és a közélet más fontos szereplői a határon túliak k ettős állampolgársága jóvoltából. Részvétet, ennek kapcsán megbecsülést is érezhetnek egymás iránt. A Magyarok Világszövetségén és néhány radikális határon túli szervezeten kívül senki nem akarta, hogy népszavazást írjanak ki. Legalábbis addig, míg el ne m kezdődött az aláírásgyűjtés, mert akkor a Fidesz már ráült Patrubány fogatára, sőt hajtotta. Most, hogy a koalíció és az ellenzék közösen került nehéz - sőt megoldhatatlan - helyzetbe, talán egymást is láthatnák bajba került félnek. Ezen az alapon eljuth atnak odáig is, hogy a másik javaslata is csak annyira aggályos, mint az övék, de: legalább annyi jóindulat is feltételezhető róla. Kalandos ilyesmit feltételezni ellenfélről, de ebben a kivételes pillanatban meg kellene kockáztatni. Sok ijedtséget is ére zni az embereken, már akin éppen nem dühöt. Tényleg kínos a helyzet: miért kell nekünk szavaznunk arról, hogy nekik mi lesz a jó? Honnan a csudából tudnánk, hogy döntésünk eredményeként szétkergetjüke (vagy hazasziréneljük) a "szálláshelyekről" a magyarok at, vagy éppen segítünk számukra a lelki, érzelmi biztonság megteremtésében? Netán csalárdul ígérünk valamit, amit nem tudunk teljesíteni? Nem tudhatjuk, milyen következményekkel jár az igen. Ahogy ők sem választhatnak majd nyugodt lelkiismerettel nálunk, ha állampolgárságot szerezve hamarosan nekik kell szavazni - rólunk. Ők sem fogják tudni, mikor tesznek jót. Kényelmetlen helyzetbe keveredtünk, s ezen az sem változtat, ha kiki megállapíthatja, hogy a másik oldal minden érve tele van őszintétlenséggel, hamiskodással. Persze, hogy pénzbe kerül majd az igen, de értelmetlen nyolcszázezer áttelepülővel kiszámolni az árat, hiszen csak háború elől szoktak ilyen tömegben menekülni, bár még a délszláv őrjöngésben is "csak" nyolcvanezren jöttek át. És nélkülözi a z ilyen
