Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-03
11 támadás, ami érte a családot: fiúkat, a 19 éves Deniszt korábban származása miatt kétszer is megverték Szabadkán. Sötétéknek Magyarországra való megérkezésük után néhányan felajánlották, hogy hosszabbrövidebb időre befogadnák őket. Sötét L ászló elmondása szerint az elmúlt hetekben több lakást is megnéztek, ám a felkínált ingatlanok vagy rossz állapotban voltak, vagy a tulajdonosok olyan feltételeket szabtak, amelyeket nem tudtak teljesíteni. - Egy idős házaspár eltartási szerződést ajánlot t, amiért cserébe ránk hagyta volna vagyonát. Jelenleg viszont magunkat is csak segítséggel tudjuk eltartani, ilyen megállapodást felelősségteljesen nem köthettünk - érvel Sötét László, majd hozzáteszi: szeretnének Békés megyében maradni. A 13 éves Klemen tináról édesapja azt újságolja: a lány immáron több mint egy hónapja iskolába jár, szeret tanulni, osztálytársai is barátságukba fogadták. Denisznek pedig egy kőműves azt ígérte, hogy nála munkához jut. A férfi azt mondja: Szerbiában maradt 21 éves legidő sebb fiuknak a hét végén volt az eljegyzése. A szülők sajnálják, hogy nem lehettek otthon az ünnepségen, ám azzal vigasztalódnak: a fiatal pár és a nagyszülők a napokban meglátogatják őket Békéscsabán. vissza Minden negyedik határon túli magyar fiatal kivándorolna Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. november 3. A határon túli magyar fiatalok közül minden negyedik kivándorolna, igen jelentős részük Magyarországra. Ebből a körből csaknem minden második ember szívesen d olgozna néhány hetethónapot külföldön - derül ki a Határon Túli Magyarok Hivatalának szeptemberi felméréséből. Az életkor előrehaladtával ugyan erőteljesen csökken ez a szándék, ám a 36 és a 45 év közötti népességen belül még mindig tíz százalék fölött va n a potenciális kitelepülők aránya. A Magyarok Világszövetségének népszavazási kezdeményezése szerint a szinte alanyi jogon biztosítandó kettős állampolgárságot tehát a határokon túl nem csupán gesztusként várják, hanem feltehetően konkrét lehetőségként is számolnak vele. A legtöbben természetesen Magyarországra költöznének, de minden harmadik válaszoló valamelyik nyugateurópai államban keresné boldogulását. Hasonló eredményt hozott egy korábbi erdélyi felmérés is: e szerint a kettős állampolgárság elnyeré sével az ottani magyarság mintegy tíz százaléka hagyná el Romániát. A magyar állampolgárokat a munkavállalás, illetve a szabad utazás lehetőségén túl is számos jog illeti meg - tűnik ki az Igazságügyi Minisztérium terjedelmes összeállításából: nem utasíth atók ki az országból, nem tagadható meg beléptetésük, jár nekik a magyar útlevél, s a lakóhely létesítéséhez, a munkavállaláshoz való joguk sem korlátozható. A magyarországi lakóhellyel rendelkező magyarok választhatók és választhatnak, továbbá igénybe veh etik a szociális ellátásokat, az egyéb támogatásokat - ilyen a pénzbeli gyermekvédelmi juttatás, a szociális segély, a természetbeni ellátás, többek között az ingyenes gyógyszerellátásra jogosító közgyógyellátási igazolvány, a lakás célú támogatás , az is kolai és a felsőfokú oktatásban részt vevő diákok pedig térítésmentesen jogosultak egészségügyi ellátásra. Jár továbbá a fogyatékkal élőknek közlekedési támogatás, a 65 éven felülieknek utazási kedvezmény. A magyar állampolgárok korlátozás nélkül vállalha tnak Magyarországon munkát, és ha fizetik a járulékokat, maguk és eltartott családtagjaik is jogosulttá válnak az egészségügyi ellátórendszer igénybevételére. Betölthetnek fontos és bizalmas munkakört, állást vállalhatnak a közszolgálatban, az ügyészségen vagy a bíróságon, és a rendvédelmi szervek vagy a honvédség hivatásos állományú tagjai lehetnek. Egyelőre pontosan nem ismertek az esetleg kedvezményesen járó kettős állampolgárság költségvetési kihatásai, de kifogásként felmerült már, hogy ezeket mindenképpen az anyaországi magyaroknak kell állniuk. Patrubány Miklós, a népszavazást kezdeményező Magya rok Világszövetségének elnöke ezért
