Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-03
12 vetette fel: a külföldi magyaroknak létre kellene hozniuk, össze kellene adniuk egy bizonyos adóalapot, hogy az esetleges kiadásokat ne a jelenlegi magyar állampolgárok állják. vissza Játé k - határok nélkül Népszabadság • olvasói levelek • 2004. november 3. Hallva a kettős magyar állampolgárság kérdésével foglalkozó megnyilvánulásokat, egyre inkább meggyőződésemmé vált, hogy a tét nem a kettős állampolgárság ügye, hanem egy olyan hely zet kialakítása, amelyben egyes felelőtlen, magukat politikusnak nevező egyének mellüket döngetve kijelenthetik: én felkaroltam az elszakított magyarság ügyét, de az ellenfél nem akarja, tehát ők nem is magyarok; hazaárulók, idegenszívűek stb. (ide tetszés szerint behelyettesíthetők az utóbbi 15 év felszínre került szavai, már akinek elbírja a gyomra). Akik e fájó ügyet felkarolták és a népszavazásig segítették, sőt az "igen"re buzdítanak, nem tisztáztak néhány dolgot, hogy a szavazók tiszta szívvel tudjan ak dönteni. Így nem hallhatunk arról, hogy a kettős állampolgárság megadása nem csak a magyarországi népszavazás függvénye. Annak az államnak a hozzájárulása is szükséges, ahol az elcsatolt területeken jelenleg a magyarság él. Ukrajna alkotmánya például e leve kizárja ezt a lehetőséget. A környező országok csatlakozása után (amely belátható időn belül megtörténik) ez a kérdés teljesen fölöslegessé válik. A magyar állampolgár választhat, és választhatóvá válik. Választott képviselője útján részt vesz a magya r parlament munkájában, tehát tisztán magyar bel- és külügyekben is döntési helyzetbe kerül. Elvileg az is elképzelhető, hogy egy gyűjtőpárt létrehozásával a külföldön élő magyarság kormányalakításra kaphat megbízást. Nem elhanyagolható az a probléma sem, hogy miként éli meg a magyar társadalom, hogy nem a magyar valóságban élő emberek csak hallomásból ismert (nem lehetetlen, hogy manipulált) információk alapján dönthetnek vagy befolyásolhatják a döntést, amely nem az ő, hanem az itthon élők életére van dön tő hatással. Ezekről pedig sem az igenlő választ váró pártok, sem a Magyarok Világszövetsége nem beszél. Sajnálom, de bárhogy is szeretnék segíteni az ország határain kívül élő, olykor sanyarú sorsú magyar testvéreimen, ezeknek a kérdéseknek a tisztázása nélkül nem tudok dönteni. vissza Salga István, Budapest Ukrajna a demokrácia kihívásaival szembesül Világgazdaság [20041103] Ukrajnának három hete van arra, hogy bebizonyítsa, képes demokratikus választásokat rendezni – jelentette ki Dorosz Krisztodulidesz, az Európa Tanács küldöttségvezetője, aki más európai szervezetek összesen 600 képviselőjével együtt ellenőrizte az ukrajnai elnökválasztás vasárnapi első fordulóját. Az EBESZ álláspontja szerint a választások nem fele ltek meg a demokratikus voksolás európai szabályainak. Kifogásolták a kormányfőelnökjelölt Viktor Janukovics hivatalos állami támogatását, az ellenzéki kampányesemények akadályozását, a média beavatkozásait, azt, hogy a központi választási bizottság han yagul kezelte a panaszokat; a bizottság elnöke, Szergej Kivalov elismerte, hogy ,,problémák voltak” a választói névjegyzékekkel. Tegnap este lapzártánkig nem hozták nyilvánosságra az első forduló teljes mérlegét; a nyugatukrajnai körzetekből származó sz avazatok 5,6 százalékának eredménye változatlanul ismeretlen, bár ez nem változtathat azon, hogy november 21én második fordulót kell tartani. Az eddigi közlés szerint Janukovics a szavazatok 40,1, ellenzéki ellenfele, Viktor Juscsenko pedig 39,2 százaléká t szerezte meg. Az AP tudomása szerint a kommunista és a szocialista jelöltek összesen 11 százalékot kaptak. vissza
