Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-28
21 HVG : A Prodihagyaték másik legfontosabb eleme a friss döntés, miszerint az EU megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Biztos benne, hogy az unió csak terjeszkedéssel exportálhatja a stabilitást? Hol legyenek Európa földrajzi, pénzügyi, kultu rális határai? R. P.: Nem a b ővítés az egyetlen módja a demokrácia kiterjesztésének. Jómagam ezért javasoltam az úgynevezett Új Szomszédsági Politikát vagy ha úgy tetszik, a „barátok gyűrűjéről" szóló elképzelést Oroszországra, Ukrajnára, Belaruszra, Moldovára, Izraelre, a KözelK eletre, valamint a kaukázusi és az északafrikai országokra vonatkozóan. A javaslat lényege, hogy mindent az egységes piacot is megosztanánk velük, kivéve egy fontos területet: a döntéshozó intézményeinket. Az unió földrajzi, a pénzügyi és a kulturális határait szintetizáló politikai határai szerintem világosak: magukban foglalják Romániát, Bulgáriát, a Balkán országait és Törökországot. HVG: Európa világpolitikai súlyát csökkenti a bels ő megosztottság, s most még Németország is önálló helyet követel magának az ENSZ Biztonsági Tanácsában, Franciaország és NagyBritannia mellett. Ön szerint számíte, hogy az alkotmány hatálybalépése után az EUnak saját külügyminisztere lesz? És ennek a fé nyében nem volnae jobb, ha az uniónak inkább egyetlen közös szavazata lenne az ENSZ BTben? R. P.: Az uniós külügyminiszteri poszt életre hívása jó lépés, de csak az első lépés. Az európai külügyminiszter szerepe a tagállamok külpolitikájának koordinálás ára terjed majd ki, ám külpolitikájukat a kormányok továbbra is saját hatáskörben alakítják. Én mindig is szorgalmaztam, hogy az EUnak egyetlen közös helye legyen valamennyi nemzetközi intézményben, tehát nem csupán a Kereskedelmi Világszervezetben, mint most, hanem például az IMFben és a Világbankban is. De azt hiszem, még nagyon hosszú id őnek kell eltelnie, amíg az EUnak valóban közös külpolitikája lesz. HVG: Sokan titokban vagy nyíltan szeretnék, mások félnek tőle, de mindenképpen egyre többen vetik fel: a bővülő EU széteshet a számtalanféle érdek, az integráció irányát és sebesség ét vitató ellentétes elképzelések nyomására. Ön szerint fennálle ilyen veszély? R. P.: Nem. Európa időnként gyorsabban, máskor lassabban halad. Mostanában alighanem éppen abban a szakaszban vagyunk, amikor fel kell dolgoznunk a közelmúlt gyors és jelenté ktelennek korántsem mondható változásait. De nem hinném, hogy az EU szét fog esni: ha az embereknek igazából el kell gondolkodniuk a választáson, rájönnek, hogy az unión kívül nincs alternatíva. vissza KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZ EL Tőkés: legyen erdélyi MÁÉRT! 11:32; 27.10.2004 “Azt javasoltam, hogy hozzuk létre az Erdélyi Magyar Állandó Értekezletet a MÁÉRT mintájára, mint amely intézményesített formában rendezné a magyarmagyar viszonyokat egy sokoldalúan strukturált, és egyre bon yolultabbá váló romániai magyar közéletben és politikában” – mondta a Szász és Markó közt közvetítő Tőkés László a Magyar Rádiónak adott interjújában. „Megítélésem szerint az elmúlt 15 esztendő legválságosabb helyzetét éljük át a romániai magyar közéletb en és politikában.” – fogalmazott, majd így nyilatkozott: szerinte nagy veszélyben forog a parlamenti képviselet, így két nappal a választási listák leadásának határideje előtt választani lehet: a választások alatt próbálni enyhíteni az MPSZRMDSZ szembená llást, vagy pedig választások után újrarendeződni, az akkori viszonyokhoz képest. A református püspök nem ért egyet azzal, hogy az MPSZjelöltek román pártok listáin induljanak. (radio.hu) vissza
