Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-28
22 Barroso haladékot ké rt az EPben - A Romano Prodi vezette Európai Bizottság ügyvezetőként dolgozik tovább Világgazdaság [20041028] Szerző: Fóris György Időt kért José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság leendő elnöke, és a valószínű leszavazással szembesülve nem te rjesztette be jóváhagyásra az általa vezetendő testület listáját az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése elé. „Arra a következtetésre jutottam, hogy ha ma kerül sor a szavazásra, az eredmény nem lesz kedvező az európai intézmények és az európai p rojekt szempontjából” – jelentette ki a portugál bizottsági elnök a szerdai plenáris ülésen tett rövid nyilatkozatában, amelyben „több időt” kért, hogy konzultálhasson az Európai Tanáccsal (az EU állam- és kormányfőinek testületével). Erre egyébként egy hé ten belül kétszer is módja lesz, lévén, hogy pénteken Rómában – az alkotmány aláírására – , egy héttel később pedig Brüsszelben (a hagyományos EUcsúcsra) fognak összegyűlni a huszonötök első számú vezetői. Barroso lépésének az volt az előzménye, hogy ked den este valamennyi EPfrakció ülést tartott, és ismét kitűnt, hogy határozott támogatásra csakis a néppárti csoport esetében számíthat, ami ugyan a legnagyobb formáció, de 268 szavazata nem elegendő az abszolút többséghez. Barroso bejelentését szabályos ünneplés fogadta a szerdai plenárison. Valamennyi számottevő politikai csoport üdvözölte a portugál politikus döntését, az európai demokrácia erősödéseként értékelték a történteket, és hangoztatták, hogy mindez egyúttal lehetőséget adhat arra is, hogy Bar roso megerősítse csapatát. („Van az úgy, hogy a vereség valójában felkészülés a győzelemre” – jegyezte meg ennek kapcsán Daniel CohnBendit, a zöldek vezére.) A nagy frakciók közül az ellentábort vezető szocialista párti Martin Schulz úgy vélte, hogy a f ordulat „fontos nap az EP történetében”, egyúttal „második esély a portugál elnöknek”. Hangoztatta ugyanakkor, hogy szocialista részről immár elképzelhetetlennek tartják az olasz Rocco Buttiglione jelölését bármilyen biztosi posztra, és általában is figyel meztette Barrosót, hogy „nehogy ugyanazzal a listával jöjjön vissza”. HansGert Pöttering néppárti frakcióvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy jobboldalon elfogadhatatlannak tartják majd, ha az átszervezés során csupán egyetlen biztosjelöltet vesznek le a listáról. Emlékeztetett, hogy hat biztosjelölttel adódtak problémák, és név szerint is megemlítette a holland Neelie Kroest, a lett Ingrida Udrét és Kovács Lászlót. De hasonlóképpen óvott az EPészrevételek figyelmen kívül hagyásától a liberális Graha m Watson és CohnBendit is. Lényegében ezzel vágtak egybe a magyar értékelések is. A magyar szocialista pártdelegációt vezető Tabajdi Csaba „hármas győzelemként” értékelte a történteket: „győzelem a demokrácia, győzelem az alapvető jogok és győzelem az eur ópai baloldal számára”. Szavai szerint „Barroso meghátrált”, és „a keddi arrogancia után szerdára már hangot váltott, megkezdve Canossajárását”. Mindez egyúttal Tabajdi szerint az európai néppárt számára „súlyos politikai vereség”, és csak „politikai zsar olás” Kovács Lászlót is az eltávolítandó biztosjelöltek között emlegetni, hiszen „az ő esete nem összevethető Buttiglionééval”. Szájer József (Fidesz) mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy Barroso kezét megkötötték a tagországok a jelöléskor, és nem nagyon hagytak számára mozgásteret. Most mindenesetre a tagállami térfélen a labda, ami egyúttal esélyt adhat „egy jobb, erősebb bizottság” öszszeállítására is – fejtegette a néppárti frakció magyar elnökhelyettese, külön is utalva Kovács leváltásának a lehetőségére. Barroso zárszavában hangsúlyozta: mindig is a kompromisszum és a koalíció híve volt, és reményét fejezte ki, hogy sikerül majd gyümölcsöző módon együttműködnie az Európai Parlamenttel. Megismételte, hogy az európai projektek sikerre vite le erős Európai Parlamentet és erős bizottságot követel meg, de emlékeztetett arra is, hogy az EUintézményi háromszög harmadik oldalát, a kormányok alkotta Európai Tanács tagjait is állampolgárok választják. Szerinte valamennyi intézményt tisztelni kell, és nem helyes megközelítés, hogy
