Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-27
11 Íme az alkotmán nyal kapcsolatos magyar álláspont, három pontban: 1. Magyarország EUtagként abban érdekelt, hogy az unió működőképes és hatékony legyen. 2. Közepes tagállamként fontosnak tartja a tagországok egyenjogúságát és azt, hogy az uniós politikák továbbra is a sz olidaritás elvén alapuljanak. 3. Szorgalmazza, hogy a kisebbségek jogainak védelme bekerüljön az alkotmányos szerződésbe. 1. Működőképesség Az "egy országegy biztos" elv (valamennyi tagállam delegálhasson EUbiztost Brüsszelbe) főként a tagság elején fo ntos, és mindenekelőtt jelképes jelentősége van. Az első jó hír: tíz évig, azaz 2014ig garantáltan lesz magyar biztos. A második jó hír: ha utána életbe lép is az új rendszer, amelyben a tagállamok kétharmada küldhet EUbiztost, tizenöt évből tíz éven át akkor is lesz magyar tagja az Európai Bizottságnak. Györkös Péter, a Külügyminisztérium főcsoportfőnöke gyors fejszámolást végez: a tagság első huszonöt évéből így húszban feltétlenül dolgozik majd magyar biztos Brüsszelben. Elégedett Magyarország az EU c soportos elnökségével is. E szerint másfél éven át három ország együttesen látja el a soros elnöki teendőket (szemben a mostani, félévente váltakozó elnökséggel). A kisebb tagállamok annak örülnek, hogy a három ország mindig egyenrangúan ténykedhet - a nag yobbak annak, hogy tovább maradhatnak a "porondon", vagyis nem szorulnak teljesen háttérbe a kicsik miatt. 2. Szolidaritás Ami a tagállamok egyenjogúságáról szóló részt illeti, ez alapvetően portugál kezdeményezésre került bele a szövegbe, de az elképzel ést Magyarország is támogatta. Fennmaradt a szolidaritás elve is: ez jól megfigyelhető a "megerősített együttműködésről" rendelkező cikkben. Az együttműködés lényege, hogy tagországok egy csoportja bizonyos területeken a többieknél gyorsabban halad előre. Egy példa: a schengeni övezetnek egyelőre nem mindenki a tagja, Magyarország (is) bebocsátásra vár. Az EUalkotmány szerint a gyorsabbak csoportja nemcsak nyitott a többiek előtt - a kívül rekedteket kimondottan segítik a felzárkózásban. A határőrizetnél maradva, a schengeni alap 147 millió eurós (37 milliárd forintos) támogatást nyújt Magyarországnak a szigorú követelmények teljesítéséhez. 3. Kisebbségek Minőségi változásnak számít, hogy a kisebbségek (pontosabban: a kisebbségekhez tartozó személyek) jo gainak védelme bekerült az EU alapértékei közé. Bár az előrelépés nem akkora, mint Magyarország szerette volna (a kisebbségek kollektív jogairól nem esik szó), a fejlemény mégis fontos. Az alkotmány hatálybalépése után e cikk értelmezése már az Európai Bír óság dolga, így nem zárható ki, hogy valaki - egy konkrét esetben - a testülethez fordul segítségért. S végül, lesze Magyarországon népszavazás az EUalkotmányról? Noha hivatalosan még nem született döntés (ez csupán az október 29i aláírás után esedékes ), annyit már most is tudni, hogy a parlamenti pártok egyike sem támogatja a referendum ötl etét. Marad tehát az országgyűlési jóváhagyás, amelynek eredményét megint csak borítékolni lehet: mind a négy párt igennel kíván szavazni az első összeurópai alkotmányra. vissza Kétesélyes voksolás Barrosóékról - A szocial istákat nemmel, a néppártiak igennel való szavazásra szólították fel Világgazdaság [20041027] A szocialisták frakcióvezetője a Barrosobizottság leszavazását, a néppártiaké határozott támogatását helyezték kilátásba a szerdai szavazásra az Európai Parl amentben. Barroso tegnap lényegében változatlan formában terjesztette elő leendő testületének névsorát.
