Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-23
18 Fidesz nemzetpolitikai felelőse, a parl ament külügyi bizottságának e l nöke ellenvéleményt hangoztatott. Sőt, óvatosan elhatárolódott az amúgy szélsőséges kijelentése i ről ismert Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke is. - Az autonómia hatásosabb lenne Erdély számára - mondta. Az autonómia az a kérdés, amelyben a jobboldal - sőt elvileg az egész magyar politikai spektrum - egyetért. A két politikai tábor - egyik oldalon a budapesti kormánykoalíció és a hozzá viszonylag közel álló határon túli magyar szervezetek, elsősorban az RMDSZ - fokozatos an, az államalkotó népekkel együttműködve megvalósuló, távoli célnak tekintik az autonómiát. Az Orbán vezette ellentábor viszont aktuális programot lát benne, amelyet nyomásgyakorlással, vagy akár erőszakkal kell keresztülvinni. A Fideszelnök a legutóbbi Bálványosi Szabadegyetemen úgy fogalmazott, hogy az autonómia nem jön magától, azt ki kell erőszakolni. Majd arra biztatta az erdélyi magyarságot, hogy még R o mánia EUcsatlakozása előtt vívja azt ki magának. - Történelmi lehetőség megy veszendőbe, ha ezt n em teszi, hiszen addig van esélye törekvésének megvalósítására. Ha Románia nem teljesíti az erdélyi magyarság követelését, akkor "nem kellő alappal kéri EUfelvételét" - mondta Orbán, bu r koltan arra célozva, hogy ebben az esetben a magyar kormánynak meg ke llene vétóznia Bukarest csatlakozását. vissza Arató Judit és Kepecs Ferenc Interjú a miniszterelnökjelölttel 2004. szeptember 23. Lambert GáborMartin József Péter Markáns baloldali fordulatot ígér a kormányzásba n Gyurcsány Ferenc. Az új kabinet megpróbálja kiegye nlíteni a munka és a tőke terheit. Részletek az interjúból, mely a Figyelő szeptember 23án megjelent 39. számában olvasható. • Költségvetési vagy kommunikációs szempontból vane nagyobb jelentősége a bankadónak? - Engem a költségvetési szempont érdeke l. Látszólag nem tűnik soknak a 30 milliárd forint, ám ez például egy nagyváros éves költségvetése, fel lehetne belőle építeni az összes hiányzó tornatermet Magyarországon. Most már tudom, hogy időnként pár százmillió forintért késhegyre menő vitát folytat nak a miniszterek és a polgármesterek. Szükségünk van erre a pénzre. • Mikor tisztázódik, hogy ezt a 30 milliárdot miként hajtják be a bankoktól? - Én majdnem minden megoldást el tudok fogadni, amely a bankok nyeresége terhére biztosítja ezt a forrást, amely törvényes, s amelyben a források rendelkezésre állása nagy biztonsággal tervezh e tő. • De mi történik akkor, ha a bankok áthárítják a terheket a lakosságra? - Túlságosan sokan állnak sorba azért a pozícióért, amelyet a legnagyobb bankok elveszítenének, ha elke zdik a költségeket áthárítani. Magyarországon több mint negyven pénzinté zet van. Ha pedig ennek ellenére át lehet hárítani a terheket, akkor tökéletlen a verseny, hiszen a szolgáltató költségmegtérülési elvárásai dom inálják a piacot, ami extraprofithoz vezet. Vagyis a bankoknak még fokozottabb felelősséggel kellene vise ltetniü k a közösség iránt. Ez a bankok által felhozott ellenérv tehát csak arra jó, hogy a nyilvánosság előtt gyengítse a kormányzati szándékot. Nem fog sikerülni. • Ha a bankadó esetleg nem is, azért az árfolyamnyereségadó már közvetlenül is érinti a lakoss á g ot. Medgyessy Péter tavasszal azt nyilatkozta a Figyelőnek: ez „elsősorban a kisbefektetőket sérti, ezért szü n tettük meg, és nem is vezetjük be a következő években". Új kormány, új filozófia? - Azt gondolom, hogy a tőke- és a munkajövedelmeknek is adózni uk kell. Semmilyen okot nem látok arra, hogy a tőkejövedelmek bármely részét kivonjuk az adózás alól, ezért a kormány 25 százalékos árfolyamny ereségadót terjeszt a parlament elé. A kamatadó bevezetésétől is csak a magas infláció tart vissza. Ha elérjük a maastrichti szintet, majd lehet ezen is gondolkodni. Egyébként is, a tőzsdei kereskedelmen realizált ves z-
