Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-02
10 a területen, és az uniós alkotmányban is lefektették a közösségi menekült- és bevándorlási politika alapelveit. Az elmúlt néhány évben uniós jogszabályban határozták meg, ki számít menekültnek vagy egyéb nemzetközi védelmet élvezőnek, azaz menedékesnek. Menekültstátusért azok folyamodhatnak, akiket hazájukban faji, vallási, nemzeti vagy politikai okokból üldöznek. Menedékesi státusért pedig olyanok, akiknek élete hazájukban átmenetileg kerülhet veszélybe, vagy akiket adott időszakban üldöznek, például egy háború esetén. Ilyenek voltak a szerbiai háború elől menekülők. Az ő státusukat a veszély elmúltával a tagállam megvonhatja, de hazatelepülésükhöz segítséget nyújt. A menekültek jogai Rögzítették azt is, milyen minimális ellátást kell biztosítani a szociális és egészségügyi, az anyagi javak vagy az oktatás területén. Ezzel próbálják elejét venni a legnagyobb kedvezményt nyújtó országokba irányuló menekültáradatnak. A tagországok abban is megállapodtak, hogy pénz helyett szolgáltatásokat, például ruhacsekket, élelmiszerjegyet adnak a menekülteknek, mondván, a pénz az embercsempészekhez kerül. A munkaerőpiachoz való hozzáférést továbbra is a tagállamok szabályozzák, de nem tilthatják. A menekülteknek biz tosítani kell azt is, hogy szabadon kijárhassanak a táborokból, sőt ott sem kell lakniuk, ha leadják lakcímüket, és valaki finanszírozza szállásukat. A menekültek és a menedékesek kérelmük elbírálásáig szabadon mozoghatnak az ország területén, ha pedig meg kapták a státust, akkor az EU egész területén is. Eddig 95 százalékban egységesítették, hogy milyen elvek alapján bírálják el a kérelmeket, mennyi ideig tarthat az eljárás, ki fellebbezhet. Meghatározták, hogy milyen alapon nevezhető biztonságosnak egy ors zág, de a listáról még vitáznak. Ha egy biztonságos országból érkezik valaki – ilyen például Románia – , akkor már a határon visszafordítható. Rendezték a menedékkérők családjának jogait is, és ügyüket egységesen, egy országban kezelik. Megállapodtak, hogy melyik tagállamnak kell elbírálnia a kérelmet. Ha bizonyítható, hogy egy kérelmezőnek alkalma lett volna felvenni a kapcsolatot a menekültügyi hatóságokkal abban az országban, ahol belépett az EUba, akkor oda küldhető a menekült. De ha már legalább három hónapot eltöltött máshol, akkor azé az országé lesz a felelősség. Az Eurodac rendszerben pedig a menekültek ujjlenyomatait tárolják, így kiderül, vetteke már tőlük máshol ujjlenyomatot, azaz folyamodtake már menekültstátusért. Még folynak a tárgyalások, hogy az uniós határon belépőknek mennyi pénzük kell hogy legyen. A franciák 4060 eurót javasoltak, de a magyarok szerint ez meghaladná az ukrajnai és szerbiai magyarok lehetőségeit. Támogatás civileknek A határvédelemmel, a menekültekkel és az illegá lis bevándorlókkal kapcsolatos költségek nagyon egyenlőtlenül oszlanak el a tagállamok között, s ennek legnyilvánvalóbb okai az egyes tagországok eltérő földrajzi helyzete vagy történelmi hagyományai. Nem véletlen, hogy NagyBritannia a legtöbb menedékkérő t fogadó országok között van: a kérelmezők legnagyobb hányada a volt gyarmatokról érkezik. Ezért a menekültalapból, illetve a 2007től kezdődő hétéves költségvetés tervezetében szereplő határőrizeti alapból a nagyobb terhet viselő országoknak jutna több tá mogatás. Ezt kétféleképpen határozzák meg. Egyrészt figyelembe veszik az uniós statisztikai hivatalnak a menekültek számáról és a lefolytatott eljárásokról nyújtandó adatokat, másrészt a Finnországban működő kockázatelemző központ jelentéseit, amelyekben m egnevezik azokat a határszakaszokat, ahol a legtöbb menekült, bevándorló jelenik meg. Ilyen a román – magyar és az ukrán – magyar határ is. A menekültekkel foglalkozó önkormányzatok és civil szervezetek számára a menekültalapból nyerhető pénzekre kiírt pályáza tok megtalálhatók a Belügyminisztérium honlapján (www.bm.hu) is. Táborok határokon túl Rendszeresen felvetődik a közös határvédelem kérdése is, ennek megvalósulására azonban kicsi az esély. A határvédelem olyannyira a szuverenitás jelképe, hogy a tagál lamok többsége semmi pénzért nem adná ki kezéből. Hajlandók azonban egységesíteni a határőrizeti eljárásokat, azaz ugyanazon vizsgálatokat bevezetni. Létrehoznának egy gyors reagálású határőrizeti egységet, mely oda küldhető, ahol például a határ túloldalá n kialakuló helyi konfliktus miatt megnő a menekültek száma.
