Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-02
11 Felmerült az is, hogy az EU területén kívül hozzanak létre közös finanszírozású menekülttáborokat, bár hivatalos előterjesztés még nem készült. Az eredetileg brit ötletet Otto Schily német belüg yminiszter élesztette fel nemrégiben, s Buttiglione is támogatná. Lehetséges helyszínként az olaszok Tunéziát említették, hiszen hozzájuk elsősorban Afrikából érkeznek a bevándorlók. A magyarok jobban örülnének Albániának, Romániának vagy Bulgáriának. Emb eri jogi szervezetek tiltakoztak az ötlet ellen, mondván, így koncentrációs táborok alakulnak, miközben az unió "Európaerőddé" változik. Az EU ezt tagadja, s azt mondja, a táborok a befogadó országnak is jók, hiszen munkahelyeket teremtenek, s a menekültek nek is jobb, mint ha embertelen körülmények között, életüket kockáztatva próbálnának bejutni Európába. Fogyatkozó menedékkérők, növekvő előítéletek A menekültek száma évről évre kevesebb Magyarországon, ugyanakkor a velük szembeni előítéletek továbbra i s erősek. Az ország lakosainak többsége nyíltan vagy latensen elutasítja a menekültek befogadását – derül ki egy közvéleménykutatásból. A legelutasítottabb csoportok a romák, az arabok, a kínaiak és a romániai románok. A régi tagállamokban ennél kedvezőbb a helyzet. Az Eurobarometer legfrissebb felmérései szerint az uniós polgárok 56 százaléka szerint gazdasági okokból szükség van bevándorlása, 66 százalékuk sajátjával azonos jogokat adna a bevándorlóknak, 85 százalékuk pedig közös uniós menekültpolitikát szeretne. Tavalyhoz képest 41 százalékkal, tavalyelőtthöz képest 77 százalékkal kevesebb menekült érkezett az országba. A legtöbben Grúziából, Törökországból, Vietnamból, SzerbiaMontenegróból és Kínából érkeztek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársa szer int olyan kevés a menekült, hogy nincs reális oka az idegenellenességnek. Magyarországon ma már az uniós normáknak megfelelően a menedékkérő nem küldhető vissza, nem utasítható ki és nem adható ki hazájának a kérelem elbírálása előtt. Az elismert menekült et a magyar állampolgárokkal csaknem azonos jogok illetik meg. A menedékkérők többsége illegálisan érkezik a zöldhatáron keresztül, ők utolsó fillérjüket is az embercsempészekre költik, végcéljuk valamelyik nyugati ország. A menedékjoggal rendelkezők hal mozottan hátrányos helyzetűek – mondta Garamvölgyi Ágnes, a bevándorlási hivatal igazgatója. Mivel nem beszélik a nyelvet, nehezen illeszkednek be, nehezen kapnak munkát. Az előítéletek miatt albérletet is alig találnak – tette hozzá. A menedékkérők és me nekültek a befogadóállomásokra kerülnek. Az országban ebből három van: Debrecenben, Bicskén és Békéscsabán, éves költségvetésük tavaly nyolcszázhúszmillió forint volt. A menekültek ott teljes ellátást kapnak. Az állomások nyitottak, bármikor elhagyhatják ő ket. Egy évig tartózkodhatnak ott, és közben magyarórákra is kell járniuk. Ha kiköltöznek, szociális támogatást kérhetnek az önkormányzattól és a bevándorlási hivataltól. Támogatható a létfenntartás, a lakásbérlés, a gyermek beiskolázása is. A bevándorlási hivatal tavaly 910 millió forintot költött rájuk. A menekültek kétnyelvű, konvenciós útlevéllel rendelkeznek, ezzel bárhová elutazhatnak, ahova a magyar állampolgárok is vízum nélkül mehetnek, kivéve, ahonnan elmenekültek. Sokan rövid időn belül el is hag yják az országot – mondta Garamvögyi Ágnes. Ha az illegális határátlépő szabálysértés miatt a határőrizeti fogdába kerül, az idegenrendészeti eljárás végéig ott tartják, hacsak nem kér menedékjogot. A nőket, a családokat ebben az esetben a nyitott közössé gi szállásokon helyezik el. Ha ezek az eljárások kiutasítással végződnek, a külföldiek kötelesek elhagyni az országot. Aki önszántából nem távozik, azt kitoloncolják. Tavaly csaknem ötezer külföldit utasítottak ki, 1605öt kitoloncoltak. vissza Milosevics nem veszi be gyógyszereit Népszava 2004. szeptember 2. Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök nem követi az orvosok utasításait, így ez is oka lehet annak, hogy rendszeresen magas vérnyomással küzd - állítják az őt kezelő doktorok. Mint egyik orvosa fogalmazott, a szakértői csoport véleménye megegyezik abban, hogy az exállamfő nem veszi be a gyógyszereket. Milosevics perét számos alkalommal kellett megszakítani egészségügyi problémái miatt. A
