Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-06
5 Román párt szövetségbe hívja az MPSZt Az Emil Constantinescu volt államfő által vezetett Népi Akció Pár tja (NAP) az Európai Néppárt mintájára föderációban tömörítené a kereszténydemokrata és népi irányzatú mozgalmakat. Smaranda Enache NAPalelnök szerint a tervezett szövetségben nemcsak a román erők, hanem a Német Demokrata Fórum és az (RMDSZből kiszakadt) erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) is helyet kapna. (T. Sz. Z.) vissza Csak tárgyalással van rá esély - Fejtő Ferenc beszélgetése Törzsök Erikával az erdélyi autonómia körüli vitákról Magyar Hírlap 2004. augusztus 6. "A régiók Európájában a legkülönbözőbb együttműködések valósulhatnak meg. Ez ad esélyt a munkahelyteremtésre, az anyanyelvi iskolák működtetésére, a munkaerőpiacon való helytállásra. … Az autonómiát, a Magyar Nemzeti Tanácsokat ugyan ki lehet kiáltan i egyoldalúan, Magyarország támogatásával, de ezekből nem lesz munkahely; nem lesz pénz a magyar iskolák működtetésére; nem lesz tartalmuk a formáknak." Autonómia etnikai alapon vagy olyan európai régió, amely a fejlődés lehetőségét is magában hordozz a és a rég áhított önállóságot is… Ez az egyik kulcskérdése annak a beszélgetésnek, melyet a Párizsban élő Fejtő Ferenc író, lapunk állandó szerzője Törzsök Erikával, a kisebbségi kérdések szakértőjével az erdélyi magyar autonómia esélyeiről folytatott. Mo st, hogy a román miniszterelnök, Nastase éles hangú levélben utasította el Orbán Viktor konfrontatívnak is értelmezhető legutóbbi beszédét, melyben öszszekapcsolta az autonómia ügyét Románia EUtagjelöltségével, ez a kérdés nem csak a körülötte fölizzott p olitikai viták miatt vált megint kiélezetté, a november végi romániai parlamenti választások kimenetelét is befolyásolhatja. Fejtő Ferenc: Erdélybe készülök. Megvallom, első esetben, meglehetősen hosszú életemben. Szokásom szerint ezúttal is fel akarok k észülni a tanulmányútra. Ezért jónak láttam, hogy néhány szakértőtől érdeklődjem azokról az égető problémákról, amelyekkel utazásom során találkozhatok. Elsősorban Törzsök Erikához, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány elnökéhez fordu ltam, aki – egy, a Népszabadság július 19ei számában, Seres Attilával készült interjújában – rendkívül érdekes, eredeti fejtegetéseivel fölkeltette a figyelmemet. Mindenekelőtt hadd kérdezzem meg, mi a véleménye az erdélyi autonómia kérdéséről, mellyel ka pcsolatban szenvedélyes viták tanúja voltam Magyarországon. A jobboldali ellenzék, amely a határon túli magyarság védelmét mint egyébiránt minden nemzeti érdekképviseletet monopolizálni óhajt, azt hányja a kormányzó koalíció szemére, hogy hallgat a kérdés felől, és voltaképp nem támogatja a határon túli – elsősorban az erdélyi – magyarság ez irányú követelését. Mit gondol Törzsök Erika, igazságosnak és ugyanakkor megvalósíthatónak találja azt a követelést, amelyről Orbán Viktor egy legutóbbi beszédében azt mondotta az ő megszokott, vehemens modorában, hogy a magyar államnak és a társadalomnak nem tárgyalni kell az autonómiáról, hanem követelni kell azt, és akkor is ki kell állnia az autonómia érdekében, ha a román állam és társadalom abban a magyar revizioni zmusnak újabb változatát véli felfedezni. Törzsök Erika: Magyar politikusok nyilatkozhatnak fergetegesen egy másik államban megvalósítandó autonómiáról. Kérdés: mi célból? Az autonómia ugyanis nem cél, hanem eszköz. Annak eszköze, hogy egy adott népcsopo rt, amely egy többségi államon belül él, megvalósíthassa önrendelkezését. A realitás az, hogy autonómiát – az eddigi európai tapasztalatok szerint – csak tárgyalásos úton lehet elérni. A jól ismert példák szerint a kisebbség robbantgatásokkal, a többséggel való megegyezés nélkül, nem tudta elérni célját sem a spanyolországi Katalóniában, sem az olaszországi DélTirolban. A magyar kisebbségek az elmúlt évtizedekben mindig a tárgyalásos utat választották. Magyarország ma jó eséllyel támogathatja a határon túl i magyarok auton ómiatörekvéseit, de az feltehetőleg csak akkor realizálható, ha az adott szomszédos országon belül a politika a decentralizációt, a regionalizációt választja. Ez – azokban az országokban, amelyek az európai integrációban részt kívánnak venni – a közeljövőb en feltehetőleg megvalósul. Az
