Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-06
6 autonómia mint olyan benne van az RMDSZ programjában. Mi, magyarországi magyarok pedig akkor járunk el helyesen, ha belátjuk: nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni, és ezen folyamatok keretében lehet realizálni az autonómiaelképzeléseket. Fejtő Ferenc: Helyesen látome, hogy a jobboldal az egész kérdést belpolitikai okokból hangoztatja, s mintha nem törődnék azzal, hogy viselkedésével, de elsősorban modorával, a javuló magyar – román viszonyban – de beszélhetnék a magyar – szlovák, magyar – szerb viszonyról is – feszültségeket kelt, és ugyanakkor a magyar kisebbségeket a hazai recept szerint olyannyira megosztja, hogy veszélyezteti például Romániában az őszi választásokon való szereplést? Törzsök E rika: Igen, jól látja. Ugyanis 2004. május 1je után az európai uniós csatlakozás következtében Magyarország jogosult lett az EU fejlesztési politikáját befolyásolni. Ennek keretében nagyobb hangsúlyt helyezhetünk a magyar érdekeknek jobban megfelelő célki tűzésekre, ezek között a magyarok lakta térségek fejlesztésére. Tehetjük ezt annál is inkább, mivel az unió fejlesztési direktívái a kisebbségek támogatását a fejlesztési politika egyik céljaként jelölik meg. Esély van tehát a határokon átnyúló regionális együttműködés jegyében egyfajta revitalizációra. Lehetőség nyílik arra, hogy a magyarországi források ne csak egy elosztótámogató politika keretében működjenek, hanem multiplikációs hatást is kifejtsenek. A régiók Európájában a legkülönbözőbb együttműködé sek valósulhatnak meg. Ez ad esélyt a munkahelyteremtésre, az anyanyelvi iskolák működtetésére, a munkaerőpiacon való helytállásra. Az együttműködések sorát lehet és célszerű kialakítani politikai szlogenek lobogtatása nélkül. Ez a kisebbség és a többség é rdeke. Az emberek ugyanis elsősorban biztonságban és jól akarnak élni, fölösleges feszültségek és konfliktusok nélkül. Az autonómiát, a Magyar Nemzeti Tanácsokat ugyan ki lehet kiáltani egyoldalúan, Magyarország támogatásával, de ezekből nem lesz munkahely ; nem lesz pénz a magyar iskolák működtetésére; nem lesz tartalmuk a formáknak. Fejtő Ferenc: Az intézet, amelyet vezet, tudtommal nemrég fejezte be egy hosszabb tanulmány készítését, amelyben az eddig folytatott kisebbségpolitikát komoly bírálatnak veti alá. Erre utal az ön Másképp rendezni közös dolgainkat című értekezése. Nem volna célszerű erről a szeptember 11ei Magyar Állandó Értekezleten, a Máérten szót ejteni? Megjegyzem, ami engem illet, a Máért működését – ha egyáltalán értelmesnek találják enn ek az intézménynek a fenntartását, tekintetbe véve eddigi eredményeit – kezdettől fogva kétkedéssel kísértem és kísérem továbbra is, annál is inkább, mert mind szemmel láthatóbban a magyar – magyar civakodás fórumává válik. Ami pedig a nyugati világban élő m agyarság képviseletét illeti, azt egykét kivételtől eltekintve nevetségesen érdektelennek, sőt károsnak véltem. Ezen képviseletek nagyobbrészt minden baloldali magyar kormánynak nyílt ellenségeiként, mintegy árnyékkormányként viselkednek külföldön. Törz sök Erika: Ami az intézmény említett munkáját illeti, arra kívántunk rávilágítani, hogy a csak támogatóelosztó kisebbségpolitika korlátai mára világosan látszanak. Helyette a továbbiakban támogatófejlesztő politikát célszerű folytatni. Áttekintettük az U SA, NagyBritannia, Olaszország és az Európai Unió támogatáspolitikáját, eszközrendszerét. Javaslatot tettünk az adaptálható elemek alkalmazására. Megvizsgáltuk az egyes szomszédos országokban a magyar közösségek gazdasági helyzetét, különös tekintettel az okra az innovációs pontokra, amelyek hálózatba szervezésével hosszú távú stratégiát lehet kialakítani a gazdasági és intézményi együttműködésekre, fejlesztésekre. Úgy véljük ugyanis, hogy lehet látványos politikai vitákat folytatni, illúziókat kelteni, de ezek nem állnak érdekében sem a szomszédos országokban élő magyarságnak, sem Magyarországnak. Ezek a kirohanások inkább gyanakvást keltenek a szomszédos országokban semmint elősegítenék a szülőföldön a mindennapi nyugodt munka és a megélhetés feltételeit. Fejtő Ferenc: Meg kell mondanom, személyesen annál is inkább rokonszenvesnek tartom az ön intézménye által javasolt stratégiát, mivel az nyilvánvalóan megfelel nemcsak a szomszédos országokban élő magyarságnak, hanem az Európai Unió szellemiségének és Ma gyarországgal szembeni várakozásának. Remélem, hogy ezt a stratégiai tervet a magyar társadalom széles rétegei megismerhetik, s hogy ezt a magyar küldöttek az Európai Parlamentben mint az összmagyarság és a középeurópai együttműködés érdekében állót fogjá k képviselni.
