Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-27
16 szállítási kijáratot nyisson a Dunáról a Feketetengerre. Az államfő kizárólag politikai és gazdasági jellegűeknek minősítette a csatornaépítés sel szemben elhangzott nemzetközi kritikákat, mondván: Ukrajna nem új csatornát épít, hanem felújítja azt a hagyományos szállítási folyosót, amely 1957től kezdve ott működött, s amelyen akkor évi négyezer hajó haladt át. Az új hajózócsatorna üzembe hely ezése ellen az Európai Unió, az Egyesült Államok, a Természetvédelmi Világalap és Románia is tiltakozott, azt állítva, hogy az veszélyezteti a környezetet. A Dunadelta természetvédelmi övezete - amelyet Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szerve zete (az UNESCO) 1991ben a világörökségé részévé nyilvánított - román és ukrán területre esik, és mintegy kilencven hal- és háromszáz madárfajtának ad otthont, amelyek közül több ritkának vagy veszélyeztetettnek számít. Az ukránok jelenleg kizárólag romá n felségvizeken, a Dunadelta Sulinaágán hajózhatnak ki a Feketetengerre, s ennek használatáért az elmúlt öt évben 600 millió dollárt kellett fizetniük. Az új csatornát egy német társasággal építtetik 15 millió dollárért, s a tervek szerint már augusztus ban átúszhat rajta az első ukrán hajó. Románia egyoldalúan a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul a Bisztrojecsatorna ügyében - jelentették be Bukarestben. A román lépésről a román államfői hivatal sajtóközleménye adott hírt azt követően, hogy Ion Iliescu elnök konzultált Adrian Nastase miniszterelnökkel és kormányának illetékes tagjaival, a parlament két háza külügyi bizottságának elnökeivel, a Dunadelta természeti rezervátum kormányzójával és a román határrendőrség parancsnokával. vissza Interjú: Szász Jenő „Az erdélyi magyarság egypártrendszerben él" HVG 2004. augusztus 27. Riporter: Irházi János A Székelyföldnek területi, az Erdély többi részén élő magyaroknak pedig kulturális autonómiát követelő Szász Jenő (35 éves) a z RMDSZt okolja az elvándorlási hullámért, a romániai magyar kisebbség helyzetéért, ugyanakkor szeretné, ha a mindenkori budapesti kormány gazdasági és kulturális expanziós politikát folytatna az anyaország határain kívül. HVG: Egészen másképp képzeli az erdélyi magyarság jövőjét az ön által vezetett Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), mint a céljai elérése érdekében a kormány támogatását is vállaló RMDSZ. Sz. J.: A rendszerváltás óta eltelt 15 év alatt, miközben az RMDSZ az úgynevezett apró lépések politiká ját követte, 250 ezer lelket veszítettünk, ráadásul éppen a 2040 évesek mennek el. Még 15 ilyen esztendő, és nincs magyar jövő Erdélyben. Ezért hangoztatja az MPSZ, hogy az egyedüli kiút az autonómia. Jóval előbbre tartanánk, ha 1993ban az RMDSZ az auton ómia kérdését nem csupán bevette volna a programjába, hanem az eredeti ígéret szerint négy éven belül kiírták volna a minden erdélyi magyart érintő választásokat. Ezt azonban az RMDSZ elitje elszabotálta. Ezért kellett létrehozni tavaly az Erdélyi Magyar N emzeti Tanácsot (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), amelyeknek a magyarság parlamentjének szerepét kell majd ellátniuk. HVG: Az erdélyi autonómiára kétféle elképzelés is született: a regionális, illetve az etnikai alapú. Ön melyiket támogatja? Sz . J.: Az MPSZ magát az autonómiát támogatja, a szakmai kérdést rábízná az előbb említett nemzeti tanácsokra. Azt mondjuk, a nemzeti tanácsok azok, amelyek a településeket bejárva, állampolgári közgyűléseket tartva kidolgozták az autonómiatervezeteket. Szék elyföldön területi autonómiát akarunk, ez egyébként benne van a SZNT törvénytervezetében, Erdély többi részén pedig, beleértve a Partiumot is, kulturálisat. Erről az EMNT készített törvénytervezetet. HVG: E szerint a székelyföldieknek sokkal több joguk le nne beleszólni saját életükbe, mint az Erdély többi részén élőknek. Nem fogja ez kettészakítani a romániai magyarságot?
