Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-27
17 Sz. J.: Mivel Székelyföld 700800 ezer lakosának több mint 90 százaléka magyar, itt többletjogosítványokkal rendelkező területi autonómi át akarunk, ahol gazdasági döntések is hozhatóak. Erdély többi részén kulturális autonómiát szeretnénk: valamennyi magyar érdekeltségű oktatási és kulturális intézményt magyar kisebbségi önkormányzatok kezébe adni, amelyek bizonyos normatíva szerint kapnán ak állami forrásból támogatást. Így helyben, titkos voksolással megválasztott önkormányzati testületek döntenének az oktatási, kulturális intézmények sorsáról, prioritásairól. HVG: A területi autonómiához pénz, pezsgő gazdasági élet is kell, a Székelyföld pedig köztudottan szegény. Sz. J.: A Székelyföldet magyar tőkével kellene gyarmatosítani, s mondom ezt a szó legnemesebb értelmében. Mert itt valóban tőkehiány, szegénység van. Mi nem kaptunk meghívót a Magyar Állandó Értekezlet következő ülésére, hogy el mondhassuk kérésünket: a magyar kormány minden területen folytasson expanziós politikát. A mindenkori magyar kormánynak el kell döntenie, mit akar: a határon túli magyarságot egyfajta utánpótlásnak használni a 10 milliós Magyarország számára, avagy hídfőál lásként kezelni egy jól meghatározott kulturális és gazdasági expanziós politikához. Én ez utóbbit választom. A Székelyföldnek nem nyugati vagy balkáni, hanem magyarországi tőkére van szüksége. HVG: Csakhogy az RMDSZ támogatása nélkül sem az expanziós pol itika, sem az autonómia nem képzelhető el. Sz. J.: Az autonómia szempontjából most az RMDSZ a legveszélyesebb akadály, mert ma ők vannak benn a parlamentben; az erdélyi magyarság egypártrendszerben él. Márpedig hiába akarjuk mi az autonómiát, ha az RMDSZ a z ellenkezőjét mondja Bukarestben, Brüsszelben és Budapesten. Egy katalán előadótól hallottam a közelmúltban: minden autonómiakövetelés úgy kezdődik, hogy le kell számolni a saját árulóinkkal. Az RMDSZ azon politikai elitjét kell félreállítani a közéletből , akik elárulják az autonómia ügyét. HVG: Románia közelgő EUcsatlakozása kihasználhatóe autonómiaügyben? Sz. J.: Brüsszel akkor fog segíteni minket, ha mi ezt akarjuk. Duray Miklós mondta, hogy minden autonómiát kényszerhelyzet szült. Ez lehet konfliktu sos is, de a magyar út nem ez. Nálunk a román többségi társadalommal való konstruktív párbeszéd lenne a járható út, külföldi segítséggel. Milyen jó volna, ha Brüsszel az autonómiakövetelések teljesítéséhez kötné Románia EUcsatlakozását. HVG: A külföldi s egítség is csak akkor ér valamit, ha az MPSZ néhány tagja a novemberi választásokon bekerül a parlamentbe. Sz. J.: Ennek érdekében két javaslatot tettünk az RMDSZnek: felefele arányban állítsunk közös listát, ha pedig ezt nem tudják elfogadni, akkor szer vezzük meg közösen - mondjuk október első hetének végén - az összmagyar előválasztásokat. Ott kialakulna egy arány, s ennek alapján az RMDSZ és az MPSZ összeállítaná az országos parlamenti választási listát. Sőt azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az elővá lasztások eredményeinek birtokában létrehozunk egy szervezetet, amelyet nem RMDSZnek és nem MPSZnek hívunk, hanem mondjuk, a felvidéki modell szerint, Magyar Koalíció Pártjának. Ez utóbbi látná el a parlamenti képviseletet, míg a választások közötti négy évben az RMDSZ és az MPSZ versenyhelyzetben dolgozna a magyar közösségért. HVG: És ha az RMDSZ ebbe nem megy bele? Sz. J.: Több lehetőség van, de komolyabb az ajánlatunk annál, mint hogy most pótforgatókönyvben gondolkodjunk. Inkább bármikor, bárhol leül ök tárgyalni Markó Béla RMDSZelnökkel. HVG: De már augusztus vége van, nincs sok idő tárgyalgatni. Sz. J.: Ha bukik a közös lista terve, akkor az MPSZ, már bejegyzett pártként, önállóan indul. Feltéve, hogy az RMDSZ nem akadályozza meg egy másik kisebbsé gi képviselet indulását, ahogyan a helyhatósági választások előtt tette. A választási törvény módosítása még a parlament alsóházában vár a sorsára, bármi lehetséges. A harmadik lehetőség független jelöltek állítása, a negyedik valamelyik demokratikus román párttal megállapodni, hogy MPSZjelölteket is fölvesznek a listájukra; gondolok a Smaranda Enache vagy a volt államfő, Emil Constantinescu fémjelezte Népi Akció Pártjára (AP).
