Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-27
8 Józsa: Még nincs demokrácia Népszabadság • Ny. G. • 2004. augusztus 27. Szimbolikus jelentőségű a szerb kormányfő közelgő vajdasági látogatása, de arra lehetőséget ad, hogy a magyarok elleni atrocitásokkal szemben konkrét lépések szülessenek - nyilatkozta lapunknak a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke. Józsa László hozzátette: Vojiszlav Kostunica kormányfő és Rasim Ljajics kisebbségügyi miniszter vizitje nyomán mindenekelőtt a csókai rendőrfőnökkel szemben várnak jogi lépéseket, aki a múlt hét en a rendőrállomáson felpofozta a padei polgármestert, Komáromi Lászlót. Az MNT elnöke szerint a fegyelmi eljárás egyértelmű jelzés lenne a szerb vezetés részéről, hogy nem enged teret az etnikai ellentétek szításának. Az eddigi, mintegy másfél száz magyar ellenes akció után még egy esetben sem született bírósági döntés, és az ügyekben is csak szabálysértéssel vádolják az elkövetőket. Józsa elismerte, hogy a kormányra nagy nemzetközi nyomás nehezedik a háborús bűnösök kiadatása és a jogrend helyreállítása é rdekében, a szerb társadalom pedig az életszínvonal gyors javulását várja. Mindez megnehezíti a szerb szélsőségesek megállítását. - Tudomásul kell azonban vennünk, hogy a kisebbség és a többség közötti konfliktusokat nemcsak Milosevics rezsimje okozta. A b ukása utáni eufóriából vissza kell zuhannunk a valóságba, tudomásul véve, hogy Szerbia demokratizálódása még nem fejeződött be - tette hozzá. Az MNT elnöke úgy látja, Ljajics miniszternek nincs igaza abban, hogy Budapest diplomáciai jelzései csak tovább é lezik a szerbek és magyarok közötti feszültséget. - A magyar kormánynak jeleznie kell nemzetközi fórumokon a vajdasági konfliktus komolyságát, világossá téve, hogy a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan. - A kisebbséggel szembeni atrocitásokat azonban nem a n emzetközi nyomás miatt kell megállítania Szerbiának, hanem a saját érdekében - mondta az elnök. vissza Földet értek a régi papírok Népszabadság • Dési András • 2004. augusztus 27. Négy hónap leforgása alatt és némi sze rencsével sikerült egy piliscsabai asszonynak visszaigényelnie nagyszülei elkobzott kisbirtokát a szlovákiai Csukárpakán. Sosem járt még azelőtt a Csallóközben, élete első útján mégis úgy érezte, hogy hazamegy. Személyiné Szöllősi Márta az idén áprilisban vágott bele, hogy megkeresi családja egykori nyolchektáros kisbirtokát a szlovákiai Csukárpakán, ahonnan nagyszüleit 1945 után kitelepítették. A kutatás nem volt hiábavaló: a Piliscsabán élő asszonynak sikerült visszaigényelnie a többségében szántóföldbő l álló területet. S mindezt négy és fél hónap leforgása alatt tudta elintézni. A SOTE adminisztrációján dolgozó nő nem tagadja: vállalkozásában a szerencse is segítette. Annak idején, a föld elkobzásakor a szlovák hatóságok - ki tudja, miért - nem jegyezté k be a telekkönyvi kivonatra a konfiskálást. Az idén ismét hatályos szlovákiai kárpótlási törvény értelmében ez az egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy nem szlovák állampolgárok is "visszanevesíthessék" az annak idején államosított földeket. - Isme rve a magyarországi bürokráciát, nagyon meglepett, hogy Szlovákiában milyen gyorsan, zökkenőmentesen zajlott le az egész eljárás - meséli Személyiné Szöllősi Márta. Szintén kellemes csalódást okozott számára, hogy Dunaszerdahelyen és Csukárpakán mindent ma gyarul tudott intézni, a hivatalokban rendkívül előzékenyen, kedvesen bántak vele. Az asszony még az idén tavasszal olvasott a szlovák kárpótlási törvény ismételt hatálybalépéséről. A csukárpakai földekre vonatkozó adásvételi szerződéseket, telekkönyvi ki vonatokat és más családi dokumentumokat pedig gondosan megőrizte. Ahogyan azt anyja tanácsolta neki. - Meglátod lányom, egyszer még jól jönnek ezek a papírok - idézte fel a mama szavait Személyiné, miközben kirakta konyhája asztalára a paksaméta tartalmát. A nagyszülők - Kara Ferenc és Kara Ferencné Willing Ilona -
