Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-27
9 Magyarországon születtek, és később tanítókként kerültek a csallóközi településre, ahol 1935 végén vették meg a nyolcholdas kisbirtokot. A piliscsabai asszony egy szlovákiai rádióamatőr ismerőse segítségével kezdett el nyomozni az egykori családi földek után. Amikor először ment el Csukárpakára, pillanatok alatt túl is hajtott az alig pár száz lelket számláló településen. Az egykor színmagyar kisfaluban már csak páran maradtak a magyar közösségbő l. Egyikük a 84 éves Kiáts Gyuláné, akiről kiderült, hogy jól ismerte a vendég nagyszüleit, édesanyját és annak öccsét, a kitelepítés után is leveleztek a nagyszülőkkel. Viki néni fia, Kiáts Imre pedig abban a szövetkezetben dolgozik főmérnökként, amely év ek óta műveli Karáék földjeit. Miután a dunaszerdahelyi földhivatalban kiadták a tulajdoni lapot, és azon nem szerepelt az 1945ös elkobzás, már csak az örökösödési eljárást kellett elintézni. Személyiné Szöllősi Márta a föld visszanevesítési ügyben ötszö r járt Szlovákiában, és a különböző illetékekre mintegy hatvanezer forintot költött, ám nem sajnálja a pénzt. - Erkölcsi elégtételnek tekintem, hogy sikerült visszaszereznem azt, ami a nagyszüleimé volt, és amit elvettek tőlük - mondja érezhető büszkeségge l. A földekre egyelőre haszonbérleti szerződést kötött a csukárpakai szövetkezettel. Bár megfordult a fejében, hogy megvalósítja gyermekkori álmát, és gazdálkodni kezd a birtokon, végül elhessegette a gondolatot. - Ha harmincéves lennék, biztos belevágnék - teszi hozzá. Így marad a tudat, hogy majd hat évtized múltával igazságot szolgáltatott a családjának. vissza Kasza magyarellenes kampányt lát Vajdaságban Interjú a VMSZ vezetőjével az etnikai konfliktusról NOL • Munka társunktól • 2004. augusztus 26. A rendőrség tétlensége és felületessége miatt fokozódik a kisebbségek elleni erőszak a Vajdaságban - mondja Kasza József. Mindennapossá váltak a magyarverések. A Vajdaságban megtámadtak magyarokat korábban is, de ne m ilyen sűrűn és erőszakosan – nyilatkozta Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az MTInek. A magyarellenes kilengések a márciusi koszovói erőszakhullám idején történt dzsámigyújtogatások után erősödtek fel, attól kezdve érezhetően nőtt a feszültség és fokozódott az erőszak – állítja. Valószínűleg enyhítene a problémán, ha a nemzetközi közösség jobban odafigyelne a koszovói fejleményekre, s határozottabban követelné Pristinától és Zágrábtól, hogy nagyobb számban fogadja vissza a menekül teket, akik számlájára írják a legtöbb kisebbségellenes atrocitást. Ugyanakkor Kasza szerint ezeket a problémákat mindenképpen az országon belül kell megoldani. A VMSZ vezetői már kétszer tárgyaltak Vojislav Kostunica kormányfővel, de ennek nem volt semm ilyen foganatja. Magyarellenes stratégia? Kasza kemény magyarellenes stratégiát lát a Vajdaságban zajló folyamatokban. A cél szerinte a magyarok körbezárása, gettósítása, kiszorítása a Tisza mentére. A régi milosevici cél valósul meg: minél bizonytalanab bá akarják tenni a magyarokat, elköltözésre kényszerítve őket. Kasza él a gyanúperrel, hogy a rendőrség védelme alatt zajló folyamatról van szó, hiszen mással nem magyarázható az, hogy a rendőrök nem mutatnak hajlandóságot a tettesek felkutatására. Tulaj donképpen ugyanazt teszik a vajdasági magyarokkal, mint amit az albánok Koszovóban az ottani szerbekkel, csak nem olyan erőszakosan - mondja a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke, aki szerint a Djindjic- és a Zivkovickormány idején sikerült gátat szab ni ennek a folyamatnak, de amióta a Kostunicakormány van hatalmon, a jelenség ismét felerősödött. A kormány nem akar ezekkel a gondokkal
