Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-13
14 Kovács László az energetikai ügyekért felel - Az EU testülete felhasználhatja diplomáciai képességeit és oroszországi kapcsolatait Népszava 2004. augusztus 13. Kovács László külügyminiszter az energetikai ügyekért felel majd az Európai Bizottságban - jelentette be csütörtökön José Manuel Durao Barroso, a testület leendő elnöke Brüsszelben. A döntést az MSZP, az MDF és az SZDSZ egyértelműen üdvözölte, a Fidesz viszont kétségbe vonta Kovács László alkalmasságát a posztra. Az EU testülete felhasználhatja Kovács diplomáciai képességeit és oroszországi kapcsolatait, hiszen a külügyminiszter pályafutása alatt olyan - ma is kamatoztatható - kapcsolatokat épített ki az egykori Szovjetunióban és Oroszországban, amilyeneket a biztostárs ai nem szerezhettek meg. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság új elnöke tegnap Brüsszelben nyilvánosságra hozta, m elyik ország biztosának milyen tárcát szán a november elsejével hivatalba lépő, 25 tagú testületben. Eddig két alelnöke volt a bi zottságnak, a jövőben öten lesznek: a svéd Margot Wallström, a német Günter Verheugen volt bővítési biztos, a francia Jacques Barrot, az olasz Rocco Buttiglione és az új tagállamok részéről az észt Siim Kallas. Wallström, az eddigi környezetvédelmi biztos lesz Barroso első helyettese, aki a Bizottság elnökének távollétében viszi az uniós ügyeket. A svéd biztos felügyelete alá kerülnek az intézményi és kommunikációs kérdések, ő tartja majd a kapcsolatot az Európai Parlamenttel. A biztosok személyét az EPne k még jóvá kell hagynia, az októberre tervezett voksolás nem egyenként történik, hanem a 25 tagról "csomagban", egyszeri szavazással döntenek. A biztosokat ötéves időtartamra választják, kinevezésük és felmentésük egyaránt Barroso jogköre, azaz, ha egyegy országban kormányvá ltás következik be, ez nem jelenti automatikusan az illető állam biztosának visszahívását. Az uniós tárcav ezetők felügyelik egyebek mellett, hogy a tagországok miként használják fel az uniós támogatásra elnyert pénzösszegeket. A legnagy obb tülekedés a "pénzosztó" tárcákért folyt, mivel a versenypolitika, a keresked elem a gazdasági és pénzügyek, illetve a belső piac irányítása biztosítja a legnagyobb beleszólást a támogat á- sok elosztásába. Barroso igyekezett ellenállni a nyomásnak, hogy a legfontosabbnak ítélt tárcákat a legnagyobb államok biztosai kapják. A versenypolitikai posztot például első alkalommal egy hölgyre, a holland Neelie Kroesre bízta. Wallström mellett ő lesz az egyik legbefolyásosabb a testület nyolc női tagja közül. A ver senypolitikai tárca felelőse dönt a sokmillió eurós vállalategyesítések kérdésében, s a Bizottság elnöke szerint a holland biztos "kellő függetlenséggel" ügykezeli majd e területet. A sztártárcák egyikét, a gazdasági és pénzügyek irányítását Barroso meghag yta az eddigi biztos, a spanyol Joaquín Almunia kezében. A francia Jacques Barrot és a magyar Balázs Péter által eddig felügyelt regionális biztosi tárcát novembertől a korábbi lengyel főtárgyaló, Danuta Hübner igazgatja majd, a mezőgazdasági politika után a regionális támogatások adják a második legnagyobb elosztható pénzösszeget az uniós büdzséből. Barrot az alelnöki poszt mellett a közl ekedési területért felel. A brit kormány elérte, amit akart, a francia Pascal Lamytól a brit Peter Mandelson veszi át a kulcsfontosságú kereskedelmi biztosi posztot. Berlin ugyanakkor nyilván némiképpen csalódott, hiszen nem sikerült keresztülvinniük, hogy Barroso gazdasági szuperbiztosnak nevezze ki Verheugent, aki megkapta ugyanakkor a fontos ipari területet. Benita Ferre roWaldner, az osztrák külügyminiszter asszony lesz a bizottságban a külügyek felelőse, ám e poszt fontosságát csökkenti, hogy a tervek szerint Javier Sola- na személyében a jövőben külügyminisztere lesz az uniónak. A bővítést a jövőben a finn Olli Rehn felü gyeli. A Reuters rámutat, hogy sok értelme nincs a biztosok közötti megkülönböztetésnek, hiszen valamennyi biztos szavazata ugyanannyit ér, amikor új uniós törvényjavaslatot terjesztenek elő, vagy egy tagállam ellen jogi eljárást kezdeményeznek. Az energ iapolitika döntő részben nemzeti hatáskörben maradt Az Európai Unióban az elmúlt ötven évben a tagállamok energiapolitikájának közösségivé tétele lassan haladt, és az energiapolitika döntő részben nemzeti hatáskörben maradt. Az Európai Bizottság 1974ben
