Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-13
15 kidolgozott egy közös energiastratégiát, amelyet az Európai Tanács is jóváhagyott. Ez a stratégia az energi afelhasználás racionalizálását, az olajimport csökkentését, a hazai energiatermelés bővítését, mindenekelőtt a széntermelés stabilizálását és a nukle áris energiaszektorban a beruházások növelését javasolta. A második olajválság következtében ismét előtérbe került a közösségi energiapolitika megerősítésének igénye, majd 1986ban átfogó energiapolitikai célokat határoztak meg. A további racionalizálásra , a felhasználás csökkentésére és az energiaszektor szerkezeti átalakítására helye zték a hangsúlyt, ugyanakkor az atomenergetika már nem szerepelt az ajánlott fejlesztések között. Az Európai Energetikai Chartát 1991ben írták alá, a szerződéshez több mint 50 állam csatlakozott; célja, hogy növekedjék Európa energiaönellátása, egységesedjék az energiahordozók piaca és a felhasználók igényeit a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével elégítsék ki. Az EU ösztönzi a megújítható energiaforrások feltárá sát, a racionális és hatékony energiafelhasználást, a környezetbarát technológiák alkalmazását és különös figyelmet fordít a nukleáris energia biztonságára, a radioaktív anyagok szállítására. Barroso bizottsági elnök azt mondta nekem, hogy nemzetközi és t árgyalási tapasztalataimat, valamint a problémamegoldó képességet vette figyelembe, amikor ezt a területet felajánlotta számomra - nyilatkozta lapunknak a posztjáról november elsején a brüsszeli bizottságba távozó külügyminiszter. Az energiapolitika Kovács szerint stratégiai fontosságú terület, hiszen idetartozik a földgáz, a kőolajellátás, a nukleáris bizto nság, a megújuló erőforrások - szél, víz, nap - kérdése. Az ezekhez való hozzájutás, az energiahordozók ára - mutatott rá - alapvetően befolyásolja a v ersenyképességet, az életminőséget. Annál is inkább, mivel az e urópai közösség, akárcsak Magyarország, nettó energiaimportőr, azaz csak külső forrásokból tudja energi aszükségleteit kielégíteni, működtetni iparát, közlekedési rendszerét. Az energiapolitikát ól nagymértékben függ a külkapcsolatok alakulása, például az unió Oroszországgal, vagy az arab világgal való viszonya. Az Európai Bizottság értékelése szerint Magyarországon további erőfeszítéseket kell tenni az energiahatékon yság javítására, a nukleáris b iztonság fejlesztésére, különösen a Paksi Atomerőműben kiégett üzemanyag és nukleáris hulladék hosszú távú elhelyezésére. ,,Éppen ezért arra fogok törekedni, hogy Magyarországot emiatt ne érjék szankciók. Hazánknak és az EUnak egyaránt érdeke, hogy a paks i atomerőmű biztonság osan üzemeljen." Nagy jelentőségűnek tartja Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal elnöke Kovács László energi aügyekért felelős uniós biztosi posztra való kinevezését. Mint mondta, az energia fontos területe a gazdasá gnak, a gazd asági termelésnek, a társadalmi létnek. Az elnök emlékeztetett rá, hogy Kovács külügyminiszte rként már képviselte az energiaügyet. Szerinte a magyar uniós biztos feladata lesz, hogy az uniós alapelveket segítse átvezetni a magyar joggyakorlatba és képvisel je a magyar érdekeket. Horváth szerint az energiaszo lgáltatást területét - árak, társasági szervezet, verseny, kereskedelem - szabályozó uniós direktívák átültetése a magyar jogrendszerbe már jórészt megtörtént, de még mindig van szükség jogharmonizációra. A magyar energiapolitika elismerése az, hogy ezt a nagyon fontos területet a magyar biztosnak ajánlották fel - véli Fazakas Szabolcs. A szocialista EPképviselő közölte: az energiapolitika eddig nem rendelkezett öná lló biztossal, a terület együtt szerepe lt a közlekedési ügyekkel, de általános igény jelentkezett arra, hogy külön biztosa legyen. Európa energiaellátása nagyon fontos külpolitikai kérdés, mivel a kontinens nagymé rtékben külső forrásokra van utalva. Nem elhanyagolható gazdaságpolitikai kérdés i s, mivel az elmúlt évek ellátási problémái felvetették az ellátás biztonságának prioritását, amit mindenképpen közösségi szinten kell megoldani. Az energia fontos gyakorlati gazdasági kérdés, az energia ára a versenyképesség egyik meghat á- rozó tényezője - t ette hozzá a politikus. Az Európai Unió irányító testülete felhasználhatja Kovács László diplomáciai képességeit és oroszországi kapcsolatait - mondta lapunknak Bácskai Tamás közgazdászprofesszor. Szerinte Kovács László diplomáciai pályafutása alatt olyan - ma is kamatoztatható - kapcsolatokat épített ki az egykori Szovjetunióban és Oroszországban, amilyeneket a biztostársai nem szerezhettek meg. A professzor szerint azonban kapcsol atok apró pénzre váltását megnehezíti, hogy Oroszország politikai és gazdas ági életét ma már egy, a Kovács Lászlóénál fiatalabb korosztály irányítja. Ám egyetlen kapcsolat és a közvetett befolyás is rengeteget számít - vallja a professzor.
