Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-30
11 A vajdaságban is lesz magyar tévé Népszabadság • Nyilas Gergely • 2004. július 30. Az erdélyi televízióval párhuzamosan ősszel indul hat a vajdasági magyar nyelvű televízió kísérleti adása is. Az adó az év végéig egy újvidéki csatornán sugároz napi egy órát, és várhatóan a jövő évtől tölti ki a tervezett napi ötórás műsoridőt. Az adót működtető Mozaik Alapítvány egyike annak a három h atáron túli magyar szervezetnek, amelyet meghívtak az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 300 millió forintos, határon túli televíziók létrehozását támogató pályázatára. Megkérdeztük az IHMet, hogy az erdélyi televízió mellett miért merült fel váratla nul a kárpátaljai és a vajdasági adó ötlete is, illetve, hogy milyen szempontok szerint választották ki a támogatandó szervezetek körét - erre azonban nem kaptunk választ. A tavaly ősszel bejegyzett vajdasági Mozaik Alapítvány, amelyet tíz helyi üzletembe r alapított, csak februárban döntött a magyar nyelvű televízió létrehozásáról. A kuratórium elnöke, Bunyik Zoltán elmondta: az IHM pályázati pénze mellett helyi vállalkozókra, a vajdasági tartományi végrehajtó tanács támogatására, s a Magyarországról, a Ha táron Túli Magyarok Hivatalán keresztül további tízmillió forintra számítanak, a tervek szerint havi ötmillió forinttal gazdálkodó adó működtetéséhez. Kárpátalján a Gajdos István vezette Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség pályázhat a televízióhoz szükség es pénzre. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Kovács Miklós szerint az IHM nyílt politikai állásfoglalását jelenti, hogy szervezete nem vehetett részt a pályázaton. vissza Ahány régió, annyi autonómia N épszabadság • Füzes Oszkár • 2004. július 30. Az Európai Uniónak egyelőre nincsenek kisebbségpolitikai normái, kivéve a megkülönböztetés tilalmát. Adott esetben viszont tilos lehet a kisebbségek előnyben részesítése is. Az EU általában véve ódzkodik a nemzeti és etnikai kisebbségek kérdéskörétől, megállapítva: ezeket minden esetben az érintett többségi államnak kell rendeznie a területén élő kisebbségekkel, illetve azok anyaországával. Ez tehát nem közösségi, hanem tagállami hatáskör (a kettős állampolg ársághoz hasonlóan). Kivéve: a csatlakozni vágyó országok számára előírta - az úgynevezett koppenhágai feltételek sorában , hogy a belépés előtt rendezzék ügyeiket a kisebbségekkel és szomszédaikkal. "Rendezettnek" az számít, ha az ügy nem visz be viszály t az EUba. Ilyenformán Brüsszel se nem ellenzi, se nem támogatja, nem gátolja, de nem is várja el azt, hogy valamely állam autonómiát adjon valamelyik nemzeti vagy etnikai kisebbségének. Ezzel együtt a területi, a kulturális és a személyi autonómiára tuc atnyi példa van az uniós tagállamokban. Mindegyik eltér egymástól, de közös jellemzőjük, hogy az őshonos kisebbség végleg lemond a határ- vagy államváltoztatásról, a többség állama pedig (az egyenjogúságon túlmenően) különféle önkormányzatot biztosít e kis ebbség közösségének és tagjainak. Szakértők ezt tartják a legjobb (sőt, az egyetlen lehetséges) kompromisszumnak a területi épség elve és a nemzeti önrendelkezési jog között. Brüsszel azonban egyelőre nem tudja, és nem is akarja kieszközölni egyik tagálla mnál sem, hogy nyújtson autonómiát valamelyik kisebbségének. Erre se jogi eszköze, se politikai szándéka sincs. Idővel esetleg kialakulhat mind a kettő, fontos magyar érdek ezt szorgalmazni. Az EUtól függetlenül az Európa Tanácsnak például már vannak kise bbségvédő egyezményei. A területi autonómia legjobb példái között van a spanyolországi Katalónia, az olaszországi DélTirol. Remek, de leutánozhatatlan a belga rendszer, amelyben senki sem többség vagy kisebbség, hanem egy bonyolult területiközösségi öni gazgatási hálózatban mindenkinek egyforma autonómiái vannak.
