Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-29
8 Megdöbbentő fordulatot vett a Ver espatakügy. A RosiaMontana Gold Corporation (RMGC) kanadairomán vállalat "elköltöztette" a verespataki unitárius temető első sírját. Annak ellenére, hogy a román törvények értelmében a környezetvédelmi hatástanulmány benyújtásáig semmilyen tevékenységet nem végezhetne. Most a Népszabadság megtudta: július 20án az első sírt is "kilakoltatták" Verespatakról egy ingatlanvásárlási tranzakció részeként. Az RMGC tavaly vásárolta meg Székelyné Bereczky Gabriella nyugdíjas verespataki tanítónő házát. Az asszony egyike annak a mintegy száz háztulajdonosnak, akiknek ingatlanjaira a kanadairomán cég már rátette a kezét. A Kolozsvárra költöző tanítónőnek az RMGC felajánlotta: vigye magával férje sírját is. "Fájdalomdíjként" a bányavállalat 20 millió lejt (mintegy 1 20 ezer forintot) fizetett az elűzött asszonynak, s állta a sírköltöztetés költségét is. A férj sírját egy gyulafehérvári temetkezési cég 16 millió lejért költöztette Kolozsvárra. (T. Sz. Z.) vissza A szlovákiai földügyről - csak pontosan A pozsonyi kárpótlási törvény egyik megalkotója nyilatkozik lapunknak Népszabadság • Szilvássy József • 2004. július 29. Magyarországon jelentős érdeklődést váltott ki, Szlovákiában pedig belpolitikai vihart kavart a Fidesz Gazda Tagoz atának és külügyi kabinetjének kezdeményezése. A legnagyobb ellenzéki párt szakemberei jogsegélyt és információkat kívánnak nyújtani a Szlovákia területén lévő nevesítetlen földek tulajdonosainak azonosításához, illetve a nevesítési eljárás lefolytatásához . Sok félreértés és csúsztatás is felbukkant az elmúlt hetekben. Ezért megkérdeztük a helyzetről és a lehetőségekről Világi Oszkár pozsonyi ügyvédet, az egykori csehszlovákiai szövetségi parlament alelnökét, aki az 1991es földtörvény és a tavalyi kárpótlá si törvény egyik megalkotója volt. - Miként magyarázza azt a tényt, hogy hirtelen ekkora érdeklődést és indulatokat kavart a nevesítetlen szlovákiai földek ügye? - Szlovákiában és Magyarországon két különböző problémáról folyik a vita. Nálunk elsősorban a kárpótlási törvény a céltábla. Déli szomszédunknál viszont annak a kapcsán került az itteni földkérdés a figyelem középpontjába, hogy azok a magyar állampolgárok, akiknél hiteles dokumentumok alapján maradtak szlovákiai mezőgazdasági ingatlanok, a nálunk hatályos tagosítási törvény alapján még egy évig rendezhetik a tulajdonjogukat. Nálunk is, Magyarországon is sok hamis információ és csúsztatás gerjeszt indulatokat. - Mi a szlovákiai pengeváltások lényege? - Az 1991ben elfogadott törvénybe, éppen az é n módosító javaslatom alapján bekerült az a rendelkezés is, amely szerint a Benes dekrétumok alapján állami tulajdonba került földeket visszakaphatják az egykori gazdák. A szlovákiai jogrend e sarkalatos törvényének köszönhetően az elmúlt tizenhárom évben több ezer hektár került vissza az egykori tulajdonoshoz vagy leszármazottaihoz, köztük sok szlovákiai magyar személyhez. A tavaly elfogadott újabb jogszabály arra nyújt lehetőséget, hogy azok, akik a legkülönbözőbb okok - például a körülményes ügyintézés, a szükséges dokumentumok bonyolult beszerzése vagy a kellő információ hiánya és egyéb akadályoztatás - miatt akkor nem tudták érvényesíteni a jogukat, most még egyszer megtehessék ezt. Az 1991ben elfogadott jogszabály alapján hozzávetőleg 11 ezer beadvány t már kedvezően bíráltak el. A vita most arról folyik, hogy körülményesebbe a visszaigénylés az új jogszabály alapján, vagy sem, és egyáltalán szükségese a községek tulajdonába adni ezeket a földeket. Az én véleményem szerint igen, és nem bonyolultabb a jogérvényesítés lehetősége. - A legtöbb félreértés és indulat az úgynevezett nevesítetlen földek ügye körül kavarog. Miért? - Először is hadd szögezzem le, hogy Szlovákiában a földterületek 99,9 százalékának van bejegyzett tulajdonosa, vagyis a nevesítet len földek mennyisége elenyésző. A jelenlegi problémákat elsősorban az a tény okozza, hogy nálunk - eltérően a posztkommunista országok nagy részének az előző rendszerben alkalmazott joggyakorlatától - a földterületek nyilvátartása folyamatosan kapcsolódot t az 1948 előtti tulajdonosi névjegyzékhez. A mai napig is szerepelnek a telekkönyvekben olyan személyek, akik az elmúlt
