Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-29
9 hatvan évben nem jelentkeztek. Sem ők, sem pedig az örököseik nem indítottak semmiféle, a tulajdonosi joggyakorlást kezdeményező eljárá st. Meciarék 1995ben olyan jogszabályt fogadtak el, hogy ezek a területek tíz év múltán állami tulajdonba kerüljenek. Az MKP indítványa alapján a tavaly elfogadott jogszabály módosította ezt a rendelkezést. A többi kormánypárttal kötött kompromisszum alap ján úgy, hogy ezeknek a földterületeknek a községek lesznek a tulajdonosai, de ezeket tíz évig nem adhatják el, s nem is használhatják jelzálogként. Ugyanakkor a volt tulajdonos vagy az örököse hiteles dokumentumok bemutatása esetén 2016ig jogosult a kárp ótlásra. Akkor is, ha az illető napjainkban külföldi állampolgár. - Több hazai és magyarországi ügyvéd hangoztatja, hogy a második világháború utáni földelkobzások még az akkori jogszabályok szerint is törvénytelenek voltak. Ezért valójában megmaradt az e redeti tulajdonjog. Helytállóe az állítás? S ha igen, akkor mi a teendője a jogos tulajdonosnak, aki - vagy az örököse - ma már Magyarországon él? - A Magyarországra kitelepített polgárok tulajdonjoga az 1949ben megkötött Csorbatói egyezmény alapján a csehszlovák államra szállt. A kitelepített csehszlovák állampolgárok jogosultak voltak a kárpótlásra, ám a magyar államtól. Tudomásom szerint tavaly ebben az ügyben született egy magyar alkotmánybírósági állásfoglalás is. Nincs tudomásom arról, hogy szlová k bíróságon hoztak volna olyan döntést, amely megkérdőjelezi a kitelepítettek vagyonának a kisajátítását. - Mennyiben segítheti a Fidesz szakembereinek kezdeményezése a tulajdonjog érvényesítését, esetleg a tulajdonjogi igazságtalanságok orvoslását? - A Fidesz kezdeményezése véleményem szerint arra irányul, hogy mindazok esetében, akiknek nem szűnt meg a szlovákiai tulajdonjoga - még ha jelenleg magyar állampolgárok is - próbálják meg érvényesíteni igényüket. Ugyanis számukra kedvező elbíráláskor ez a vag yon nem kerül az adott község tulajdonába. Véleményem szerint minden egyes esetet különkülön kell megvizsgálni, és ez nagyon munkaigényes feladat. vissza Pozsony, 2004. július A román kiskirály uralja a médiát is A levált ott polgármester a kommunisták régi gárdájához tartozik 2004. július 28. 9:49 Keresztes Lajos Bákó egykori első embere újsággal, helyi rádióval és televízióval is rendelkezik. A valódi független sajtótermék ritkaságnak számít Romániában, a médiakoncentrá ció hihetetlen méreteket öltött, a tiltott burkolt reklám pedig nem kivételnek, hanem főszabálynak számít. KarlPeter Schwarz, a Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatársa Egy sírhely szívességekért címmel ír a romániai sajtóviszonyokról. Mivel KeletRomán iában a temetői hely hiánycikknek számít, ez is szerepelt abban az ajánlatban, amit Nicoleta Bichescunak, a helyi „Ziarul de Bacau” főszerkesztőnőjének ígértek, ha átigazol Dumitru Sechelariu lapjához. A nyolc esztendő után leváltott bákói polgármester, Se chelariu úgy uralkodott a környéken, mint egy feudális úr, aki nemcsak a kormányzó szociáldemokraták klientúra hálóját tartja kézben a térségben, de újsággal, helyi rádióval és televízióval is rendelkezik. Ő az Bákónak, mint Berlusconi Olaszországnak, azza l a különbséggel, hogy Sechelariu nem médiavállalkozóként szállt be a politikába, hanem politikusként kaparintotta meg a helyi sajtót. Akinek Bákóban gazdasági érdekeltségei voltak, finoman felszólították, hogy a polgármester érdekeltségeiben reklámozza termékeit. Előfordult, meséli Bichescu, hogy vállalkozók pénzt adtak, de nem kívántak hirdetést megjelentetni. A nemkívánatos lap tudósítóit kizárták a polgármester sajtótájékoztatóiról, és rendszeresen akadályozták a munkájukat. Azt a riportert, aki beszá molt a városházi korrupcióról és nem
