Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-22
11 A tegnapi ülésen először szólalt fel az Európai Parlament előtt José Manuel Durão Barroso. A portugál politikus az egyetlen jelölt az Európai Bizottság vezetésére, kinevezéséről ma döntenek a képviselők. Barroso, a szavazás előtti kortesbeszédnek is beillő felszólalásában elutasította azt a Berlin és Párizs részéről egyre sűrűbben elhangzó követelést, hogy a gazdasági ügyeket a bizottságban egy elnökhelye ttes koordinálja. A konzervatív politikus jó esélyekkel várhatja a mai voksolást: az EPP – ED 268 képviselőjén kívül számíthat a 88 fős liberális frakció legtöbb tagjára, illetve brit, spanyol, német és portugál baloldali szavazatokra is. vissza Népszavazás: Európa rémálma Magyar Hírlap 2004. július 22. Nem szabad, hogy az alkotmány belpolitikai csatározások martalékává váljék – óvta tegnap Romano Prodi azokat az országokat, ahol népszavazással kívánnak dönteni az uniós alap okmányról. Az Európai Bizottság elnökének félelme jogos, ugyanis sok helyen a pártok az alkotmányt aláíró kormányok meggyengítésére kívánják felhasználni az újabb szavazást, elfeledkezve arról, hogy a dokumentum elutasítása miként befolyásolhatja a közössé g jövőjét. Az európai alkotmány nehezen született meg, ám abban senki nem kételkedik: elfogadása még ennél is hosszadalmasabb és bonyolultabb folyamatnak ígérkezik. Annál is inkább, mert ezúttal nem csak az EUt hagyományosan kritikus szemmel méregető országok, mint Dánia vagy NagyBritannia akarnak népszavazáson dönteni a kérdésről. Az elmúlt napokban olyan alapító és az integrációt teljes mellszélességgel támogató tagok, mint Franciaország vagy Hollandia jelentették be: a választókra bízzák a kérdést. E megoldás nemcsak bonyolultabb és hosszabb előkészítést kíván, de jóval kockázatosabb is, mint a parlamenti többségben bízni. Ezt érezték az alkotmányozók is. Nem véletlen, hogy az alapszerződésbe is belefoglalták, hogy ha a tagállamok kétharmada két év en belül ratifikálja az alapokmányt, de néhány országnak gondja akad annak elfogadtatásával, akkor az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács döntheti el, miként lehetne azt életbe léptetni. Az alkotmány megteremti és szabályozza szervezetből tö rténő kilépés feltételeit is. Ezzel a tagság elvesztésének rémét is előrevetíti azon tagállamok számára, melyek esetleg elutasítanák az új alapszerződést. Igaz, ez vonzó perspektíva lehet például az egyre inkább EUellenes britek számára. Éppen ezért érte pofonként az alkotmányért aggódókat, hogy Tony Blair kormányfő meghajolt az ellenzék követelése előtt, és korábbi fogadkozásai ellenére népszavazást ígért. Igaz, várhatóan csak a 2005ös általános választások után nyilváníthatnak majd véleményt a britek az alaptörvényről. Blair azt reméli, hogy ha újraválasztják, akkor az alkotmányt is megszavazzák majd neki. Ha veszít, utána az özönvíz. Az újak közül a lengyelek okozhatják a legnagyobb gondot. Varsóban a súlyos kormányválság miatt ugyan nem volt még idejü k eldönteni, legyene népszavazás, de az euroszkeptikus populista pártok jó szereplése az EPválasztásokon nem sok jót ígér. Az egyetlen vigasz, hogy a felmérések szerint az emberek többsége támogatja egy európai alkotmány elfogadását. Két nekifutásra A z írek minden az alkotmányt érint ő uniós szerződésről népszavazást tartanak, s egészen 2001ig mindegyikre igent is mondtak. Ezért is sokkolta Európát, amikor a nizzai szerződésre nemmel szavaztak. Írország a tagság legnagyobb nyertese, így rendkívül magas az EU támogatottsága. Ám első al kalommal a szavazást röviddel a parlamenti választások előtt tartották, s az ellenzék nem akart egy platformra kerülni a kormánnyal. Így a nacionalistáknak az ír semlegességet fenyegető veszélyekről szóló érvei jutottak el a választókhoz. Egy év múlva a na cionalisták keleti hordák rohamával ijesztgették a választókat, míg a kormány arra figyelmeztetett, hogy az ismételt elutasítással az írek megakadályozzák az új tagok felvételét, s ők maguk válnak Európa kitaszítottjaivá. A franciáknál is bonyolult a h elyzet. Az alkotmányt támogató Jacques Chirac konzervatív államfő ugyanis bejelentette, jövőre népszavazást rendeznek. Az ellenzéki szocialisták belső vitáik miatt még nem döntötték el, az alkotmány mellett vagy ellen kampányoljanak. Mivel a baloldal az el múlt hónapokban háromszor
