Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-22
12 mért megalázó vereséget a kormányra, a párt talán elérhetné, hogy a franciák az alkotmány ellen voksoljanak. Igaz, az a szavazás nem éppen Európáról szólna. Az európai politikusok rettegnek, mi történik, ha a franciák is nemet mo ndanak. Sokan emlékeznek rá: ötven éve Párizs szavazta le az európai védelmi közösség tervét – egy életre a sülylyesztőbe küldve az elgondolást. Nem véletlen, hogy a többi hagyományosan integrációpárti ország minél előbb ratifikálni szeretné az okmányt, r emélve, a jó példa ragadós. Schröder kancellár – a német alkotmány nem tesz lehetővé egy országos referendumot – már idén jóváhagyatná a parlamenttel. (Az ellenzéki CDU viszont szeretne népszavazást.) A belga kormányfő decemberre, holland kollégája januárr a írná ki a szavazást. Magyarországon a politikai pártok egységesen úgy vélik: alkotmányos berendezkedésünk nem kívánja meg a referendumot, és a csatlakozási népszavazáson, valamint az európai választásokon az emberek már hangot adhattak az integráció irá nti elkötelezettségüknek, így nincs szükség újabb szavazásra. vissza Magyar stratégia – Pomogáts Béla indulatról és racionalitásról 168 Óra 2004/29 Riporter: Sághy Erna Több botrányt kavart ügy kapcsán került nemrég a fig yelem középpontjába az Illyés Közalapítvány. A szervezet elnöke igyekszik küszöbön kívül tartani a politikát. Az irodalomtörténésszel beszélgettünk. Mostanában támadások érték a közalapítványt. Méltatlanul? - Az alapítvány is olykor méltatlanul működik. Meglepő, hogy ön is ezt mondja. Elnökként nem tud mit tenni ez ellen? - Ez demokratikus szervezet, s minduntalan leszavaz a kuratórium. Ami nagy dilemma. Miután vállaltam az elnöki tisztséget, a parlamenti meghallgatáson elmondtam: szeretném megőrizni a függetlenségemet. S azzal zártam: ha úgy érzem, ez sérül, hazamegyek, és etetem a macskákat. Nem volt naiv? - Mindig ilyen voltam. Ám elmondhatom: hamarosan hetven leszek, de nincs sok bánnivalóm. Mi gátolja abban, hogy elképzeléseit keresztülvigye? - Eg yre gyötrőbb gond, hogy az IKA számára nyújtott összeg a kevésnél is kevesebb. 2001ben az alapítvány közel egymilliárd forintot kapott a költségvetéstől. 2004ben is ugyanannyit. És jött a Draskovicsféle csökkentés: mínusz 200 millió. Évi 800 millióból azért lehet tervezni. - A felét átadtuk alkuratóriumoknak, maradt 400. Mintegy 100 milliót visz el az alapítvány működtetése. Marad 300. Ezt már megterhelte a tavalyról áthúzódó 50 milliós tétel és számos állandó kötelezettség. Pedig stratégiai kezdeményez éseket szeretnénk támogatni: legyenek magyar iskolák, magyar házak, kulturális központok, egyházi intézmények, szociális otthonok. Legutóbb elvonták az MTIhírszolgálat finanszírozását a határon túli magyar sajtótól. Megéri ezen spórolni? - Az MTIhírszol gálat 43 millióval terhelt volna bennünket. Az idén 200 milliónk marad, ha még ezt is kifizetjük, nem tudunk létesítményeket támogatni. Döntöttünk: ledobjuk ezt a terhet. Két megoldást ajánlottunk. Az egyik: ma már rengeteg hírportál van, helyes volna, ha a határon túli magyar médiavilág megtanulná ezek használatát. A másik megoldás, hogy az MTIszolgáltatást külön kormányzati keretből finanszírozzák. Most ezt a Pénzügyminisztérium vállalta. Ha Magyarországon megszorításra van szükség, kézenfekvő, hogy a h atáron túli magyaroknak is összébb kell húzniuk a nadrágszíjat.
