Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-20
8 A főigazgató közlése szerint azonban a restitúció ismételt hullámából "a Fidesz buzdítotjjai ki va nnak zárva" - így a TASR. Mint írja, "a Fidesz képviselői azt állítják, hogy a szlovák föld megszerzése elsősorban az olyan esetekben célozható meg, amikor a csehszlovák kommunista diktatúra a földek elkobzása után a tulajdonváltás telekkönyvi bejegyzését sok esetben elmulasztotta. Szerintük ez most megfelelően kihasználható". Ezzel szemben - így a TASR - a szlovák agrártárca jogi szakértői azt mondják, hogy "ha ezeknek a magyaroknak nincs szlovák állampolgárságuk, a föld megszerzése érdekében más jogi módozatokhoz kell folyamodniuk. Ha például időközben a föld más kezébe került, akkor peres eljárás is alkalmazható, amelynek azonban a restitúciótól eltérően nem kis anyagi vonzatai vannak". A szlovák közszolgálati hírügynökség megjegyzi: "Egyes lapok szerint a Fidesz ez ügyben igyekszik együttműködni a jobboldali szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjával (MKP), de Pokstaller Lívia, a párt sajtótitkára azzal reagált, hogy nem voltak semmilyen erre irányuló tárgyalások". A TASR szerint "bí rósági eljárás esetén még több problémát okozna a magyaroknak, ha a szlovákmagyar államhatárt kísérő 15 kilométer szélességű zónába eső földeket próbálnák megszerezni, mert azok az 1949ben megkötött kormányközi megállapodás, az úgynevezett csorbatói egye zmény értelmében a tulajdonosokkal és vagyonukkal együtt a lakosságcsere alá estek". A jelentés további - hasonlóképpen az agrártárca jogi főosztályának tájékoztatására hivatkozó - része szerint "igaz ugyan, hogy a restitúció érintettjei az 1945be n és 46ban, (a szlovákiai magyarok és németek jogfosztásának éveiben - a tud. megj.) a Benesdekrétumok nyomán elkobzott földjeikért folyamodhatnak, de kizárólag csak abban az esetben, ha nem egyértelműen elítélt kollaboránsok földjéről volt szó, egyszers mind ha az elkobzást rögzítő határozatot 1948 februárja (a kommunista hatalomátvétel után a tud.megj) állították ki". +++ kes/krg 17.38 LMT 190704 3713 vissza BP0246 2 230 MTIk1054 Simon Zsolt: a földügy rendezése n em kárpótlás - HÁTTÉRinterjú kod: MEZG/JOGI fk: SK ld: Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2004. július 19., hétfő (MTI) - A csorbatói egyezmény hatálya alá tartozó szlovákiai földek a Magyarországra kitelepítettek esetéb en "egyedi elbírálás alá esnek, de alapjában véve azok, akiket nem kitelepítettek vagy erőszakkal eltávolítottak, hanem az idők során elköltöztek, s az érintett területen volt örökségük, érvényt szerezhetnek igényüknek. Az erőszakkal kitelepítettek túlnyom ó része viszont a csorbatói egyezmény értelmében Magyarországon kárpótlást kapott, igaz, bizonyos földvagyonok esetében ez elmaradt" - mondta az MTInek Simon Zsolt, a szlovák kormány Magyar Koalíció Pártjához (MKP) tartozó minisztere. Simon Zsolt mege rősítette: Magyarországon élnek olyan emberek, akiknek van esélyük, de olyanok is, akiknek nincs. "Nem egy olyan nem szlovákiai állampolgárságú személyről tudok, aki már korábban visszakapta szlovákiai földjét, s azzal belátása szerint rendelkezik" - mondt a. Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz Gazdatagozata és Külügyi Bizottsága a nevesítési eljáráshoz jogsegélyt kínált a magyarországi érintetteknek, s hogy ez ügyben a Gazdatagozatot vezető Faludi Lajos egy szlovák lapnak a Simon Zsolttal fennálló egy üttműködésről nyilatkozott, a miniszter közölte: "Az általam vezetett tárca részéről minden hozzám fordulónak készséggel adok felvilágosítást, úgy, ahogy azt a Szlovákiában hatályos törvények rendelik". A politikus szerint az elmúlt napok ellentmondó n yilatkozataiban szereplő földek ügye jogi szempontból három csoportra oszlik. Az egyik kategória annak nyomán jött létre, hogy tavaly a szlovák parlament újra megnyitotta a lehetőséget, miszerint a kizárólag szlovák állampolgárságú, szlovákiai lakhelly el bíró személyek visszaigényelhessék az 1949 után, és esetenként az 1948 előtt - a jogfosztottság éveiben - elkobzott, jelenleg nem nevesített földjeiket. A másik csoportba tartoznak az 1949es szlovákmagyar államközi megállapodás, az úgynevezett "c sorbatói egyezmény" joghatálya alá eső földvagyonok. Az egyezmény végrehajtása azonban nem volt
