Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-20
9 maradéktalan, mert nem rendezte a nevesítetlen földek mindkét országot érintő kárpótlását: a két állam közti elszámolás a mai napig nem történt meg. A harm adik, egyben legtöbb gondot ígérő kategóriába azok a nem nevesített földek sorolandók, amelyeknek a tulajdonjogát vissza lehet állítani úgy, hogy az ilyen földvagyonok gazdáit 2005 szeptemberéig nevesíteni kell, mert ha nem, akkor ezek a földek önkormányza ti tulajdonba mennek át. A nevesítés azonban a jogutód feladata. Az előző rendszer hanyagságára vezethető vissza - mondta Simon Zsolt , hogy a szlovák telekkönyvi hivatalok hosszú időn át nem folytatták le a hagyatéki tárgyalásokat, nem regisztrálták az örökösödés általi tulajdonváltásokat. A nem csak a magyarok lakta és döntően mezőgazdasági jellegű délvidékre, hanem az egész országra vonatkozó hanyagság következtében Szlovákiában még nagyon sok olyan föld van, melynek utolsó tulajdonjogi bejegyzése s záz évnél régebbi. Ha ezt az örökösök az elkövetkező 13 hónap során nem rendezik, a föld előbb állami, majd végérvényesen önkormányzati tulajdonba megy át. Aki tehát az ilyen természetű igényét érvényesíteni akarja, annak a kataszteri hivataloktól a t ulajdonjog bizonyításával felújított tulajdonlapot kell szereznie. Mivel azonban az újra nevesítendő földek száma lényegesen több annál, mint amennyit a hátralevő egy év alatt a hivatalok győznek bejegyezni, a miniszter szerint a folyamat országos szinten 2005 őszéig aligha zárható le, "2009ig vagy annál is tovább tart". A folyamat teljes befejezéséig az érintett földek az Állami Földalap kezelésében lesznek, s ha ezalatt a jogosult - éljen Szlovákiában, Magyarországon, vagy a bárhol a világon - bizon yítja, hogy a szóban forgó tulajdont nem kobozták el, és hanyagság miatt nem rendezték az örökösödést, a hagyatéki tárgyalás nyomán kiadott érvényes végzés birtokában azonnal a saját nevükre írathatják a földjüket és utána szabadon rendelkezhetnek azzal - mondta a miniszter. +++ kes/krg 16.37 LMT 190704 4594 vissza BP0192 4 130 MTIb1078 Nincs stratégia a határon túli felsőoktatás támogatásában - kutatás kod: OKTA fk: HU ld: Budapest, 2004. július 19., hétfő (MTI) - A stratégia és az összehangoltság hiánya jellemezte a határon túli felsőoktatás és kutatásfejlesztés támogatás át a rendszerváltás utáni tizenkét évben - állapította meg a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program munkatársai által végzett hároméves vizsgálat, amelynek eredményeiről hétfőn sajtótájékoztatón számolt be a projektvezető. "A legnagyobb probléma a str atégia hiánya, az improvizálás, azaz, hogy ötletszerűen itt vagy ott, ilyen vagy olyan támogatások történnek, ez azonban nincs összehangolva, az egész nem kutatási vagy nemzetstratégia része" - fejtette ki Berényi Dénes, a kutatás vezetője, a Magyar Tudomá nyos Akadémia tagja. Hozzátette: nem kívülről kell támogatni a határon túli felsőoktatást és kutatást, hanem ténylegesen integrálni kell azt a magyarországi felsőoktatási és tudományos rendszerbe, továbbá az Európai Unió célkitűzéseinek megfelelően az etnikai támogatási koncepció helyett regionális oktatásikutatási hálózatokat kell kialakítani, és ezen belül kell megkeresni a magyar nyelvű felsőoktatás helyét. Elmondta: a kutatásban az 1990 és 2002 közötti időszakot vizsgálták a Felvidéken, Kárpát alján, Erdélyben és a Vajdaságban abból a szempontból, hogy mennyire hasznosult a határon túli felsőoktatásra és kutatásra ez idő alatt fordított 12 milliárd forint. Hangsúlyozta: általánosságban elmondható, hogy jó helyre került a pénz, azonban a hasznosu lás "kissé ellentmondásos". Megemlítette, hogy a támogatások segítségével létrejött a Partiumi és a Sapientia Egyetem, illetve Beregszászi Főiskola, valamint kiépült a felsőoktatási és tehetséggondozó kollégiumok hálózata is, a többi között Komáromban , Nagyváradon, Marosvásárhelyen vagy Újvidéken. Mint mondta, igen nagy a jelentősége a magyarországi egyetemek és főiskolák kihelyezett tagozatainak is, amelyből több mint 30 működik a négy magyar kisebbségi régióban. A kutatásból kiderült, hogy ezek a tag ozatok nagy mértékben hozzájárultak a magyar értelmiség képzéséhez, anélkül, hogy akár a szülőföldjükön belül, akár azon kívül utazniuk vagy elvándorolniuk kellett volna. A diákok nagy többsége azonban nem tartja kielégítőnek az itt szerezhető gyakorlati k épzést. Közölte: szintén nem egyértelműen pozitívan hasznosulnak a határon túli fiatalok számára juttatott magyarországi doktori ösztöndíjak sem, hiszen azok részben hozzájárultak ugyan a határon túli felsőoktatás
