Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-20
7 Ismét ünneppé akarják nyilvánítani Románia második világháborús kiugrásának évfordulóját a román hatóságok. 1944. augusztus 23án az akkori román uralkodó, I. Mihály király a hitleri Németország ellen harcoló Vörös Hadsereg romá n területeken végrehajtott g yors ellentámadása közepette államcsínnyel elmozdította az ország végrehajtó hatalma éléről a "román führer"ként is ismert Ion Antonescu marsallt, aki magát Conducatornak (vezető, vezér) nevezte. A román kommunizmus évtizedeiben eleinte hol "a dicsősége s Szovjetunió által elhozott szabadság napjának", hol csak egyszerűen "a felszabadulás napjának" nevezték augusztus 23át. Később "az antifasiszta fegyveres felkelés ünnepének", Ceausescu, a másik "nagy Conducator" regnálása idején pedig egyenesen "az anti fasiszta, imperialistaellenes, társadalmi és nemzeti forradalom dicsőséges évfordulójának" tekintették az 1944. augusztus 23án lejátszódott események évfordulóját, amikor valójában csak egy államcsínnyel megfejelt kiugrás történt a korábbi szövetséges hi tleri Németország oldalán vívott szovjetellenes háborúból. Ezt követően a román hadsereg "a hitleri Németország és csatlósai" ellen fordította fegyverét, elsősorban ÉszakErdély visszaszerzése végett - mutattak rá román történészek. 1989ig augusztus 23. Románia nemzeti ünnepének számított, azóta ezt a szerepet "Erdély Romániával való (1918. évi) egyesülésének" emlékére december elseje tölti be. A bukaresti hatóságok a múlt héten egy kereskedelmi hírügynökség útján kiszivárogtatták: ismét ünnepnap lesz R omániában augusztus 23. A hírügynökségi jelentésben olyan beállításban jelent meg 1944 augusztus 23., mint a szövetségesek hatvan évvel ezelőtti normandiai partraszállása. A kiszivárogtatás másnapján neves román történészek és elemzők átlátszó és nevetsé ges kísérletnek mondták "az egykori kommunista ünneptárból ismét előrángatott" augusztus 23. "rehabilitálását". A hatvan évvel ezelőtti eseményekben fiatal diplomataként szerepet játszó Neagu Djuvara szerint "nem hiba, hanem bűn" augusztus 23. megünneplése , mert az "nem volt valami dicsőséges nap". Fiatalabb történésztársa, Adrian Cioroianu pedig leszögezte: "Egy államcsínyt nem lehet összehasonlítani egy győzelmes partraszállással". Az ellenzéki liberális és parasztpárti politikusok is elmarasztalták "aug usztus 23. feltámasztását". Ion Iliescu román államfő viszont a közszolgálati televízió egyik múlt heti műsorában azt mondta, hogy "hazafias és lelkiismereti feladat" augusztus 23. megünneplése, mert 1944. augusztus 23. "fordulópont volt az ország életében ", s nélküle "Románia földrajza másképp nézne ki". vissza BP0275 4 230 MTIk1062 A TASR szerint Szlovákiában állampolgárság nélkül nem adnak vissza földet kod: MEZG/JOGI/nemzetiség/hírügynökség/PRES/BELP fk: SK ld: Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2004. július 19., hétfő (MTI) - Hasztalan a Fidesz buzdítása, mert szlovák állampolgárság nélkül Szlovákiában földet semmilyen esetben nem adnak vissza - írta hétfőn a TASR szlovák hírügynökség. A szlovák sajtóban szombaton kapott szárnyra olyan hír, miszerint "szlovák földet akarnak a külföldi magyarok." A SME című szlovák liberális lap arról írt, hogy a Fidesz Gazdatagozata jogsegélyt ajánlott azoknak a második világháborút követően Szlovákiából Magyarországra telepített magyaroknak, akik a jelenleg gazdátlannak, "nevesítetlennek" minősülő 580 ezer hektárnyi földvagyonból visszaszerezhetik az elveszített részüket. Hétfőn a szlovák mezőgazdasági tárca jogi főosztályának igazgatója, Jozef Gaizbacher a TASR hírügynökségnek nyilatkozva így fogalmazott: "Azok az idegenek, akiknek nincs sem telekkönyvi bejegyzésük, sem érvényes szlovák állampolgárságuk, semmi esetre sem juthatnak földhöz. Az elkobzott földek visszaszerzése ugyanis kizárólag az állampolgársághoz kötött restitúció keretében kép zelhető el, márpedig a restitúció első lehetősége Szlovákia területén 1992ben lezárult, ellenben az új jobboldali kormány ezt az idén újra megnyitotta".
