Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-15
21 Egységbontó lobbizás Ezzel egy időben Kovács László külügyminiszter egy napilapban az SZNTre, az EMNTre és az MPSZre utalva kifejtette: ne m lenne helyes meghívni őket a Máértra. "Ha a magyar kormány a radikális szervezetekre az RMDSZszel egyenjogú pártként tekint, az ő szintjére emeli velük a kapcsolattartást, ezzel elismeri egységbontó törekvéseiket és az erdélyi magyarság számára eredmény eket nagy valószínűséggel nem hozó tevékenységüket." Így is lett. A honi jobboldal által ösztönzött harcos autonómiakövetelés első körben kudarcot vallott. Tőkés püspök és Csapó József a KMMAT segítségével az Európai Uniónál kíván lobbizni. Nem kevesebbe t akarnak, mint hogy a magyar önrendelkezés legyen Románia uniós tagságának feltétele. A kérlelhetetlenségéről ismert püspök egyre élesebb nyilatkozatokkal borzolja a kedélyeket: "Jobb egy elnyomó román, mint egy áruló magyar" - hangoztatta nemrég az RMDS Zvezérkarra utalva, a pártot "utódkommunistának", "a román MSZP magyar tagozatának" nevezve. Csapó e durva kirohanások árnyékában hiába hangoztatja, hogy a KMMAT nem az RMDSZ ellen jött létre. A felkorbácsolt autonómiakövetelést Markó Béla az anyaország által kijárható, Erdélynek szánt uniós pénz ígéretével próbálja ellensúlyozni. S mint azt a helyhatósági választás napján Verestóy Attila szenátor, a magyar párt legbefolyásosabb embere lapunknak elmondta: az RMDSZ törvénymódosításokat javasol a román parl amentben, az autonómia ezek szintéziséből jön létre. A Csapótervezetet "amatőr munkának" nevezte. - Nem tudok azonosulni azzal, hogy ha nincs autonómia, akkor Románia ne legyen tagja az Európai Uniónak, a magyar kormány nem fog ilyen álláspontot képviseln i. Nem is érdemes, az unió úgysem venné figyelembe - mondja Szabó Vilmos, a határon túli magyarság ügyéért felelős államtitkár, aki szerint a magyar kormány és az ellenzék között reménytelen hitvita zajlik. - Az Orbán kormány verte az asztalt: "Ha nem lesz magyar egyetem, nincs jó magyarromán viszony." Egyetem nem lett. A magyar kormánynak kellett módosítania az álláspontját. Mert Magyarországnak és a magyar kisebbségnek is az az érdeke, hogy a szomszédos országok minél előbb csatlakozzanak. Helyes: legye n az autonómia ügye is a csomagban. De ha az adott országban nincs megegyezés a többség és a kisebbség között, az EU nem fog egy tagországot az autonómia megadására kötelezni. - Romániában a közgondolkodás lényege egyelőre a másság elutasítása, ezért nem f ogadják el az autonómia gondolatát - véli Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT tagja, aki nemrég hagyta el az RMDSZt. - Románia európaizálásáért folyik a küzdelem. Egy biztos: Erdélyből kétszázötvenezer magyar vándorolt el a rendszerváltás óta. A folyamatot meg kell állítani. Ennek leghatékonyabb eszköze az autonómia lehet. Szilágyi - akit a KMMAT tervezett brüsszeli irodájába készül kiküldeni a szervezet - az autonómiavita legnagyobb eredményének azt tartja, hogy Romániában megindult a párbeszéd. - A román haladó értelmiség, a Társadalmi Dialógus Csoport, a Helsinki Bizottság, a Soros Alapítványhoz kapcsolódó liberális közéleti személyiségek és a kereszténydemokraták rokonszenveznek a magyarság autonómiatörekvéseivel. Még a hatalmon lévő szociáldem okraták néhány képviselője is a parlamenti folyosón elárulja szimpátiáját, de utasításra ellenünk szavaznak. - Egyik pillanatról a másikra nem lehet elfogadtatni Romániával az autonómiát - állítja dr. Kardos Gábor nemzetközi jogász. - A kisebbségi autonómi ának Európában is bizonytalanok a keretei. A folyamat egyszer beérik, ha a csatlakozás után stabilizálódik Románia. Ám erővel nem lehet őket kényszeríteni. A párbeszéd fölöttébb sérülékeny. A román kormányzat és a közvélemény nagy része elutasító. A vág yott eredmény, a magyar önrendelkezés szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy az európai vagy az asztalverő hangnem kerekedik felül. Ha egyáltalán lehetnek itt győztesek.
