Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-15
22 Európai változatok Területi autonómia: egy meghatározott népcsoport vagy közö sség által lakott terület különleges igazgatás alá kerül, ahol bizonyos ügyek - oktatás, egészségügy, közrend, adóbehajtás - a helyi önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Spanyolország területét - ahol először Katalónia, Baszkföld és a Baleáriszigetek vívot t ki önkormányzati jogot - ma már lefedik az autonóm tartományok. Hasonló területi autonómiával bír az olaszországi DélTirol, a Franciaországhoz tartozó Korzika vagy a svédek lakta finn Alandszigetek. Ilyen státust szeretne elérni a Székelyföld. Kulturá lis autonómia: egy meghatározott nyelvi, nemzeti kisebbség tagjai nem egy területen koncentrálódnak, ezért a területi autonómia nem megvalósítható. Identitásuk megőrzése érdekében - lakóhelyüktől függetlenül - jogot kapnak arra, hogy megszervezzék saját ku lturális életüket és az oktatást. Állami finanszírozással saját intézményeket - iskolát, kultúrházat, múzeumot és médiát - működtethetnek. Ilyen autonómiával élnek Belgiumban a franciák. Személyi autonómia: alapja az a sok helyütt alkotmányos alapelv, mis zerint mindenki szabadon meghatározhatja identitását, és megőrizheti nyelvi, kulturális, vallási hagyományait. Mindez az állami asszimilációs törekvésekkel szemben védi a kisebbség tagjait. Az állam garantálja az anyanyelvi oktatást, a részvételt a közigaz gatásban, a vallás gyakorlását. Bizonyos minimális létszámhoz kötődik. A tipológiához dr. Kardos Gábor nemzetközi jogász hozzáfűzi: Európában nincs általános érvényű autonómiamodell. vissza BP0375 4 230 MTIk1089 Amerikai kon gresszusi bizottság meghallgatást kezdett a vajdasági atrocitások ügyében kod: BELP/emberi jog/JOGI fk: US/HU/RM ld: Barta András, az MTI különtudósítója jelenti: Washington, 2004. július 14., szerda (MTI) - Az amerikai kongresszus emb eri jogi bizottsága egy magyar lobbiszervezet kezdeményezésére meghallgatást kezdett szerdán Washingtonban a vajdasági magyarokat érő atrocitások ügyében. A kezdeményezésre Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségnek (VMSZ) elnöke kérte fel az Amerikai Magyarok Kongresszusi Kapcsolatainak Központját (CHACR), a lobbiszervezet elnökét, Nagy Sándor Andrást p edig arra, hogy képviselje a vajdasági magyarokat a meghallgatáson. Kasza felhatalmazta a CHACR elnökét arra, hogy a bizottság előtt számoljon be a vajdasági nemzeti kisebbségek elleni atrocitásokról, és hogy "választ adjon az (amerikai) állami szervek kér déseire". "Azért kértük a meghallgatást, mert az amerikai magyarok szívükön viselik a vajdasági magyarok sorsát, és fontosnak tartják, hogy a kongresszusi képviselők is tudomást szerezzenek a vajdasági valóságról" - mondta el Nagy Sándor András. A meghallgatáson részt vesz Ivan Vujacic, Szerbia és Montenegró washingtoni nagykövete, az amerikai külügyminisztérium egyik hivatalnoka, valamint az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet egy képviselője is. A CHACR elnöke elmondta, hogy kez deményezésükre 13 kongresszusi képviselő levelet intéz Vojislav Kostunica szerb miniszterelnökhöz, és ebben kifejezik aggodalmukat a vajdasági magyarokat érő támadások miatt. Szerdán Belgrádban megállapodás született a vajdasági magyarok elleni kilengé sek megelőzésével és a súlyosabb atrocitások kivizsgálásával foglalkozó két bizottság megalakításáról a VMSZ vezetői és Kostunica belgrádi megbeszélésén. Az eszmecsere illeszkedik a kormányfő által e problémák megoldására a minap kezdeményezett tárgyalásso rozatba. Kasza július 9én erélyes hangú levélben reagált arra, hogy a szerb kormány passzívan viszonyul az egyre szaporodó magyarellenes megnyilvánulásokhoz. Kasza szerint ez a levél és a VMSZ által beindított nemzetközi "ráhatás" is eredményezte a be szélgetéssorozatot, amely csütörtökön folytatódik a vajdasági magyar történelmi egyházak elöljárói és a kormányilletékesek megbeszélésével.
