Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-15
20 verseny. Ennek része lehet, hogy hoszszú halogatás után a kormány is megmozdul t: "ellensúlyként" szeptember 11ére összehívta a "legális Máért"et. Ki lesz a befutó? "Sajnálatos kényszerlépés volt, ami azért vált szükségessé, mert a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésének az ezredfordulón megkezdett folyamata... megtorpant, sőt számos eredménye megsemmisült. A magyar autonómia kérdésével a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) lenne hivatott foglalkozni, amelyet a Medgyessykormány nem hajlandó összehívni - magyarázta nemrég a Magyar Nemzetben a Kárpátmedencei Magyar Autonómia T anács megalakításának okát az MDFes Csóti György, majd hozzátette: - A KMMAT nem akarja és nem is tudja a Máért funkcióját betölteni..." Akkor mi végre alakult? A KMMAT körül csoportosulók az időveszteséget az RMDSZ számlájára írják, és számon kérik: a magyar párt megfeledkezett az 1993as programban rögzített autonómiáról. Mire való a kormányzati szerep, ha néhány pozícióért cserébe lemondanak a legfontosabb érdekek képviseletéről? A KMMAT június 16án alakult meg, s első elnökéül Tőkés Lászlót választ otta. Az erdélyi magyar politika jellegzetes személyisége minden befolyását elveszítette az RMDSZben, amikor "eltörölték alóla" a tiszteletbeli elnöki posztot. Többek között a mozgásterét kereső püspök hatására alakult októberben a Székely Nemzeti Tanács, decemberben - már Tőkés elnökletével - az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, hogy kezébe vegye az "RMDSZ által feladott" autonómiakezdeményezést. A két szervezet együtt gründolta áprilistól az új, Kárpátmedencei tanácsot, amelyhez csatlakozott a Fidesz, az M DF és öt határon túli, a hazai jobboldalt engedelmesen követő párt. Akciózsurnalisztika Mindez nem független a hazai jobboldal erdélyi szervezkedésétől. Emlékezetes Bayer Zsolt akciózsurnaliszta szereplése egy sepsiszentgyörgyi fórumon tavaly május végén , ahol így szónokolt: "El tudjátok képzelni, hogy mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a déltiroliak, a korzikaiak, ha megpróbálnák megtiltani nekik, hogy azt írjanak szobraikra, amit akarnak? Ha fenyegetnék őket, mert saját nyelvüket tanulják? A kkor ott kő kövön nem maradna. Mi pedig hallgatunk és tűrünk, de meddig még? (...) És mi lehet a következetes tisztesség ma Erdélyben? (...) Székelyföldi régió, területi és kulturális autonómia európai mintára - és kettős állampolgárság." A beszédet - ame lyet olyan kitételek színesítettek, mint "idióta román sovinizmus", "helyi hülye román rendőr" - a hatóságok az államrend elleni felbujtásként értelmezték, s néhány hónapig nem engedték, hogy Bayer a román állam területére lépjen. Autonómiaprogram Minden esetre az autonómia lett a programja az RMDSZszel szemben alapított Magyar Polgári Szövetségnek, amely már nemcsak nevében kötődik a Fideszhez. Vezetője a székelyudvarhelyi polgármester, Szász Jenő, Orbán személyes barátja. Az MPSZ elsők között csatlakozo tt a Kárpátmedencei tanácshoz, amelynek alakuló ülésén a Fideszt Németh Zsolt és Kövér László képviselte. - A nemzeti tanácsok nem kötődnek egyik politikai oldalhoz sem - utasítja el a jobboldaliság vádját a székelyföldi autonómiastatútum tervezetét kidol gozó Csapó József, az SZNT elnöke. - RMDSZtagok ugyanúgy szerepet vállalnak a munkában, mint a Magyar Polgári Szövetséghez tartozók. A Csapóféle statútumot februárban hat "renitens" RMDSZképviselő (a pártvezetés rosszallása ellenére) a román parlament elé terjesztette, ám azt tárgyalás nélkül elutasították. A román uralkodó politika az Adevarul című lap hasábjain januárban megüzente: "Ne is reménykedjenek!" És arra hivatkoztak: az RMDSZt tekintik a magyar kisebbség képviselőjének. A Cronica Romana címl apján öles betűkkel kürtölte világgá: "A magyar szélsőségesek dacolnak a román törvényekkel és az alkotmánnyal."
