Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-15
19 amilyen a hosszú távú ottlakás, a helyben születés stb. A referendumtervezet pedig egyebek mellett épp a helybenlaká si követelményt akarja eltörölni. Procedúrák Más, politikai szempont például az államhatáron túli szülőföldhöz való ragaszkodás. És ez a kettős állampolgárság mellett kiállók egyik fő érve: senki ne kényszerüljön áttelepülni azért, hogy magyar útlevele l ehessen. (A jelenlegi kedvezményes lehetőség szerint is - eltérően az általános szabály szerinti nyolc esztendőtől - egy év hivatalos itttartózkodás után kérelmezhető a magyar állampolgárság. A gyakorlatban ez sokkal többet jelenthet, hisz csak akkor indu l a procedúra, és egyéb feltételek is szükségesek: például lakás, munkahely, megfelelő kereset, ami az elbírálásban sokszor problémát jelenthet.) Az MDF is főképp ez utóbbiak meglétére alapozza javaslatát. Ugyanakkor nem látnák jónak, ha a mostani egyéb e lbírálási szempontokat mellőzve, automatizmus érvényesülne. (A népszavazási kezdeményezés bizonyos része erre utal: miszerint a magyarigazolvány elegendő lehetne az állampolgárság elismeréséhez.) Aggályok Fölvetődnek fordított aggályok: ha túl könnyen le het magyar állampolgárságot s ezzel itteni jogosultságokat szerezni, az mégiscsak ide - vagy még távolabbra - vonzaná a szomszédos országok magyarjait. Ezzel szemben Szlovákiával, Szlovéniával szoktak példálózni: onnan sem települtek át tömegesen, pedig "s imán" megtehetné minden állampolgár. A magyar nemzetiségű külföldi állampolgárok könnyített honosítása felvet más kérdéseket is. Például, hogy kapnake idővel szavazati jogot a határon túl élő magyar állampolgárok. Az ez ügyben megszólalt MDFes politikusok egyöntetűen állítják: nincs ilyen c éljuk. És különben is: a választási törvény szerint annak a magyar állampolgárnak van szavazati joga, aki itt él. Balogh László külön meg is jegyzi: alapállásból még Budán sem szavazhat, akinek Pesten van a lakhelye. Egyszóval, nem oda Buda. A voksolásr a bocsátani szándékozott mondat nem tartalmazza a kettős állampolgárság kifejezést. Így szól: "Akarjae, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségű nek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi. LXII. tv. 19. § szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?" Fülke magányába való dilemma. Háromnégy per c alatt az is megérti a szöveget, aki addig sosem látta. És hogy mikor nyer igazán értelmet a kérdés? Mindenekelőtt, ha az érvényes szavazatok száma eléri az összes választópolgár számának 25 százalékát. És ha az érvényesen igenlő ikszek többségbe kerülnek a nemekkel szemben. Akkor pediglen a parlamentnek törvényt kell módosítania. Nem is akárhogyan: kétharmados többséggel. vissza Ki lesz a befutó? – Autonómiacsapda Erdélyben 168 Óra 2004/28 Szerző: Sághy Erna Június közep én hét párt és szervezet Nagyváradon - Tőkés László püspöki rezidenciáján - megalakította a Kárpátmedencei Magyar Autonómia Tanácsot. A kezdetben "ellenMáért"ként beharangozott tömörülés célja az autonómia kivívása a szomszédos országok magyarlakta terü letein, elsősorban Erdélyben, a Székelyföldön. Úgy vélik: az RMDSZ kormányzati pozíciókért cserébe feladta az ügyet. Ezért az anyaország és az Európai Unió segítségével kívánják rábírni a csatlakozásra váró Romániát, hogy teljesítse a magyarok követeléseit . A Medgyessykormány nem óhajtja "zsarolással" veszélyeztetni a javuló magyarromán diplomáciai kapcsolatokat, az ellenzék viszont csatlakozott Tőkés törekvéseihez. Megindult a
