Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-15
18 mintha a többség nem értene egyet a határon túli magyarok honosításának gyorsításával, egyszerűsítésével. Másrészt pedig javaslatuk konkrétumokat tartalmaz: a letelepedés nem lenne feltétele a magyar útlevél megszerzésének. Szavak Mindebben az egyébként haragosan hullámzó frakció minden tagja egyetért. Ezt hangsúlyozandó írták alá mindannyian a jogszabály átigazítását célzó indítványt - erősíti meg Balogh László. Ő egyébként már egy esztend ővel ezelőtt előállt ezzel az eszmével a - szerinte a Medgyessykormány által "kicsontozott" - kedvezménytörvény módosításának parlamenti vitájában. Megmutatva az "előremenekülés" útját: "Kettős vagy akár többes állampolgárnak lenni Európában rendkívül sik kes, a globalizáció egyik kedves melléktermékének számít, a multikulturális élet velejárója" - közölte konstruktív iróniával. Ami azt illeti, az Orbánkormány sem nagyon tudta, mihez kezdjen - jogilag - a határon túli magyarokkal. Szép szavakkal persze ne m fukarkodott, de valódi megoldást a Fidesz sem kínált az unióból egyelőre kimaradó középkeletdéleurópai magyaroknak. Ha szóba jött a kettős állampolgárság ügye, inkább mondtak nemet, mint igent. (Most viszont több helyen "polgári körözték" a nemzetinek nevezett petícióval együtt a népszavazási aláíróívet.) Helyette akkoriban Orbánék előhúzták az időközben kedvezménytörvénnyé szelídített státustörvényt. A határon túli magyarok kettős állampolgársága körül a szocialisták is folyamatosan járják a csárdást : kettőt erre, kettőt arra. Elvben nem zárják ki a lehetőségét. Illetve: Kovács László felhívta a figyelmet arra, hogy az csak egyéni elbírálás alapján adható meg. Igazán tavaly novemberben vált égetővé e kérdés, amikor az uniós jogharmonizáció jegyében M agyarország vízumkényszert vezetett be Ukrajna, Szerbia és Montenegro polgárai számára. A Magyarok Világszövetsége egy általa már évekkel korábban felvetett ötlettel állt elő: a kettős állampolgársággal. Az ekörül folyó polémia azt a képzetet keltheti, ho gy Magyarországon erre nincs lehetőség. Pedig van. Sőt: ilyen státus automatikusan is keletkezhet. A vegyes házasságban születő gyermek például mindkét szülőjének állampolgárságát megkapja. Nálunk ugyanis a származás szerinti elv elsődleges. Másutt viszon t - például az Egyesült Államokban - a területi elv dominál, amely szerint a gyermek születési helye mérvadó az állampolgárság dolgában. Oly módon is keletkezhet tehát kettős állampolgárság, ha magyaroknak efféle, területi elv szerint működő országban szül etik gyermekük. Kapcsolatok Szomszédaink közül csak Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot (bár ez a szabály kétoldalú megállapodással "fellazítható"). Részszabályozások is hathatnak a kettős állampolgárság ellen: Romániában például bizonyos ti sztségeket nem tölthet be olyan személy, aki más állam polgára is. Így például nem lehet parlamenti képviselő. Ezért ha a jogszabály erejénél fogva megszerezné minden magyar származásúnak minősülő ember az anyaország állampolgárságát, e tisztjéről le kelle ne mondania. Sőt, mint dr. Kende Tamás nemzetközi jogász arra külön felhívja a figyelmet, a jogszabállyal szerzett magyar állampolgárság nyomán mindenképpen szükség lenne "jogalkalmazói aktusokra is", amikor azokról, akik magyarnak vallják magukat, vagy ma gyar felmenőkkel büszkélkednek, a hatóság eldönti, hogy vélekedésük megalapozotte, és ennek nyomán kibocsátja az útlevelet. Azaz - jegyzi meg Kende doktor - a minden egyes igénylő esetén lefolytatandó hatósági eljárás nem spórolható meg. A Párizs környéki békeszerződések a határon túl élőket megfosztották magyar állampolgárságuktól, úgy, hogy átmeneti időt adtak az ott élőknek; s aki nem költözött ez idő alatt az új határok közé, az ily módon lett egy másik állam polgára. Fontos jogi szempont Kende szerint az is, hogy bár a nemzetközi jog általános szabályai szerint egy állam szabadon dönt abban, hogy kit nyilvánít állampolgárának, ugyanakkor ezen szabályok szerint harmadik államok (például a szomszédos államok vagy az EU tagállamai) nem kötelesek ezen álla mpolgárságot figyelembe venni, ha az nem alapul az állammal fennálló olyan bensőséges, tényleges és lojalitást megalapozó kapcsolatra, mint
