Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-14
11 A titói Jugoszlávia felbomlása után mintegy véletlenül megmaradt, és alkotórészei nyomán Szerbia és Montenegrónak nevezett állam kisebbik tagköztársasága 1991 óta folyamatosan hangoztatja a függe tlenségre támasztott igényét. Ez azonban a 600 ezres lakosság csak egy részének akaratát tükrözi, a jelentős nagyságú szerb kisebbség ellenzi az önállóságot. A hivatalos szerb politika az államszövetség fenntartását részesíti előnyben, de kész elfogadni a társállam függetlenségét is – írja a Bloomberg, amely a jelképek elfogadása alkalmából hiába próbálta állásfoglalásra bírni a szerb illetékeseket. Az EUt aggasztja a montenegrói függetlenség lehetősége, mert attól tart, hogy a kiválás olajat öntene a ba lkáni térség különféle lappangó függetlenségi tűzfészkeire, különösen a szomszédos (ENSZigazgatás alatt álló) Koszovóban. A montenegrói államiság szimbólumainak deklarálása alig néhány nappal követte Borisz Tadics szerbiai elnöki eskütételét, melynek al kalmából egy sor európai vezető nyilatkozott támogatóan nem egyszerűen Szerbia, hanem kifejezetten Szerbia és Montenegró európai integrációjáról. vissza Temesvár a román Szilíciumvölgy Világga zdaság [20040714] A rendszerváltás óta egymilliárd dollárnyi működő tőke érkezett Temesvárra, ami nagyjából tíz százaléka a teljes romániai beruházásállománynak. Elsősorban az olcsó outsourcinghelyszínt kereső informatikai cégek fedezték fel a magyar határhoz közeli várost, amelynek jó esélye van arra, hogy Románia Szilíciumvölgyévé nője ki magát – írja a Ziarul Financiar. Nem kevesebb mint 5 ezer külföldi vállalat jelent meg eddig Temesváron, köztük olyan óriás vállalatok, mint az Alcatel, a Siemen s vagy a Solectron. Az Alcatel már 1991ben megérkezett, és itteni első embere, Dan Bedros azóta is sikeresen lobbizik az itvállalatok megtelepedését segítő kedvezményekért. A legfontosabb eredmény az volt, amikor elérte, hogy nullára csökkenjen a szoftve rfejlesztő mérnökök jövedelemadókulcsa. Más ágazatokban is pezsgés tapasztalható: a Siemens például autóalkatrészgyártó egységét is Temesvárra telepítette, miközben azt tervezi, hogy a közeljövőben megduplázza az itteni itrészlegnél foglalkoztatott 50 0 szoftverfejlesztő létszámát. A Microsoft és a Cisco Systems nemrég saját képzőközpontot alakított ki itt. A beruházásoknak köszönhetően a városban mindössze 3 százalékos a munkanélküliség, míg az ország egészében 8 százalék jellemző. Kérdés azonban, me ddig tarthat a boom. Románia EUcsatlakozása után a beruházóknak nyújtott kedvezmények többségét vissza kell majd vonni, így nem lesz mód 510 éves adómentességgel vagy ingyenes telekjuttatással csalogatni a multinacionális vállalatokat. Legalább ekkora ve szélyt jelent az is, hogy fokozatosan elveszhet Románia bérelőnye. Jelenleg az átlagbér mindössze a negyedét teszi ki a magyarországinak, és a szállítási költségeket figyelembe véve még Kínával vagy Indiával is sok területen versenyképes az itteni termelés. A fizetések azonban folyamatosan emelkednek, hogy legalább lassuljon a jó szakemberek külföldre vándorlásának folyamata. A multinacionális vállalatok éppen ezért abból indulnak ki, hogy csak ideiglenesen lesznek jelen Romániában; Thorsten Kupitz, a Siemens autóalkatrészrészlegének vezető je például még 510 évet ad a 2000ben indított projektnek. vissza Még kétséges Barroso sorsa Világgazdaság [20040714] Több mint két órán át faggatta az Európai Parlament szocialista frakció ja José Manuel Durao Barrosót, az Európai Bizottság elnökjelöltjét kedden, amelynek végeztével a pártcsoport egyelőre nem foglalt állást,
