Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-08
4 Vereségre számíthatnak a nagy tagállamok kormányai a hét végi európai parlamenti választásokon. Elem zők szerint a várhatóan alacsony részvétel és a voksolást az aktuálisan hatalmon lévő kormány politikája elleni tiltakozás eszközének tekintő választói attitűd a legfőbb ellenzéki erők mellett a bal- és jobboldali szélsőségeknek is kedvez majd. „Minden e urópai vezető rosszul szerepel majd” – jósolja Simon Hix, a London School of Economics professzora. „Az Egyesült Királyságban és Olaszországban Irak miatt, Németországban pedig a rossz gazdasági helyzet eredményeként. A választóknak csupán egy közös üzenet ük van: ciklusközi választásról van szó, vagyis kitűnő az alkalom arra, hogy tiltakozzanak kormányuk ellen” – idézi a professzort a Bloomberg. A tiltakozás azonban nem tűnik olyan elementáris erejűnek, hogy tömeges választási részvételre buzdítson. Éppen ellenkezőleg: az EPválasztások 1979 óta íródó történetében várhatóan most is folytatódni fog az a trend, hogy minden újabb voksolás egyre alacsonyabb részvételt hoz: 1979ben még a jogosultak 63 százaléka leadta szavazatát, 1999ben viszont már csak 50 s zázalék, s a legtöbb elemző ezúttal 4550 százalék közötti részvételre számít. A csekély választói aktivitás a szélsőséges pártoknak kedvez. Az Egyesült Királyságban például a szigetország EUkilépését szorgalmazó Függetlenségi Párt – a YouGov felmérése szerint – 19 százalékos támogatásra számíthat, s ezzel a harmadik helyre futhat be, megelőzve a korábban örökös harmadiknak tekintett liberális demokratákat. A YouGov a kormányzó Munkáspártnak és az ellenzéki konzervatívoknak egyaránt 2626 százalékot jóso l. Németországban az ellenzéki keresztény uniópártok a szavazatok 49 százalékát söpörhetik be a Forschungsgruppe Wahlen felmérése szerint, a kormány vezető erejét adó szociáldemokraták viszont csak 29 százalékát. Vesztésre áll a francia jobboldali kormán y is, 36 százalékra számíthat, szemben a baloldali ellenzék 41 százalékával a TNS Sofres kutatása értelmében. Olaszországban a Silvio Berlusconi által vezetett jobbközép kormánykoalíció 4145 százalékra esélyes az IspoAllaxia felmérése szerint, a Romano P rodi által irányított baloldali ellenzék viszont 4752re. vissza Európa nyomába ered a Balkán - Harmadik szakaszába lépett a szegedi folyamat Népszabadság • 2004. június 8. • Szerző: Sz. J. Hatodik alkalommal rendezték meg tegnap a délkeleteurópai stabilitási folyamatot elősegítő szegedi konferenciát. Külügyminisztereket vártak Szegedre, de a meghívott országok végül a miniszterek más elfoglal tsága miatt alacsonyabb szinten képviseltették magukat. 1999 őszén még Milosevics volt hatalmon Jugoszláviában, amikor az első szegedi konferenciát megrendezték. Az akkori kezdeményezés célja az volt, hogy a demokratikus erőket és a független médiát kívü lről segítse. A diplomaták akkor „szegedi folyamatról” kezdtek beszélni. A szegedi önkormányzat és a Külügyminisztérium több mint 300 millió forintot helyezett az Esély a Stabilitásra Közalapítvány kasszájába, amelyből a demokratikus pártokat és az ellenzé ki médiát támogatták Jugoszláviában. Milosevics bukása és a demokratikus ellenzék hatalomra kerülése után változott a támogatás formája: további országokat vontak be a folyamatba. Jugoszlávia, BoszniaHercegovina, Macedónia és Albánia politikusainak, önkor mányzati vezetőinek és tisztviselőinek rendeztek tréningeket a demokratikus kormányzásról, a haderőreformról, biztonságpolitikáról. Kovács László magyar külügyminiszter tegnapi előadásában sikeresnek értékelte a szegedi folyamat eddigi két szakaszát, és e lismerését fejezte ki az előző kormánynak a kezdeményezésért. A külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország uniós csatlakozása után új, immár harmadik szakasz kezdődik a folyamatban: az Európai Uniónak a nyugatbalkáni országok az új szomszédai, és öss zeurópai érdek, hogy az unió keleti határvidékén béke, jólét és stabilitás uralkodjék, rövidebbhosszabb időn belül pedig a nyugatbalkáni országok is csatlakozzanak az euroatlanti integrációhoz, méghozzá úgy, hogy népeik felismerjék: ez