Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-08
5 számukra nem kénys zer, hanem éppen hogy jó üzlet. Magyarország ebben kezdeményező, stabilizáló szerepet szeretne vállalni: egyrészt tapasztalatainak átadásával, példamutatással; másrészt a határon átnyúló együttműködés támogatásával. Macedónia, BoszniaHercegovina és Albán ia képviselője általánosságban támogatta a szegedi folyamat kiterjesztésének szándékát, új prioritásait. Zseljko Perovics, Szerbia és Montenegró kormányának külügyminiszterhelyettese ellenben arra figyelmeztetett: a stabilitási folyamat csak akkor haladha t előre, ha a valódi problémákat – például Koszovó státusának rendezését – nem söprik a szőnyeg alá. Marosvári Attila, a Duna – Körös – Maros – Tisza Eurorégió magyarországi koordinátora kifejtette: a határon átnyúló együttműködés eddigi fejlődését hátráltatta, hogy az eurorégió vezetőinek egyik országban sem állt rendelkezésére a közös projektek eldöntésére és finanszírozására sem elég hatáskör, sem elég pénzügyi forrás. Marosvári szerint a nemzeti fejlesztési tervben külön fejezetet kellene nyitni a határon át nyúló együttműködések számára, és a szomszédos országokkal is összehangolni a terveket. Az értekezletet követő sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter a Népszabadság tudósítójának felvetésére úgy reagált a Marosvári által jelzett problémákra: a csa tlakozás utáni időszak feladata lesz ezek megoldása. A készség megvan hozzá, és a közeljövőben európai uniós támogatásokat is lehet a programokhoz szerezni. Ötéves a stabilitási paktum A parlamentek közötti együttműködés, új munkahelyek teremtése, egy r egionális energetikai piac kialakítása, a szervezett bűnözés, a korrupció és az illegális migráció elleni harc, valamint a haderőreform szerepelt napirenden a délkeleteurópai stabilitási egyezmény hétfőn kezdődött rendezvényén, amelyet a szlovéniai Portor ozban tartanak. A stabilitási paktumként is ismert reformfolyamat 1999ben indult Szarajevóban az Európai Unió kezdeményezésére, csaknem ötven állam – közöttük Magyarország – , illetve nemzetközi szervezet támogatásával. Tevékenységét három munkaasztal kere tében fejti ki. A paktum célja a Balkán demokratizálása, politikai és gazdasági stabilitásának megteremtése, részben a regionális együttműködés révén. A szegedi folyamat ennek a törekvésnek a szerves része. Az ötéves évforduló alkalmából szervezett találko zó holnapi befejezésekor – amelyen 65 állam és szervezet képviselője vesz részt – felszólal a stabilitási paktum koordinátora, Erhard Busek is. A résztvevők pedig elemzik az elmúlt fél évtized munkáját. vissza A régió nyugati zálása Népszabadság • 2004. június 8. • Szerző: Füzes Oszkár Háborúk és békék között valahol félúton: Milosevics Szerbiájának katonai és politikai vereségei után továbbra is rendezetlen a Balkán több alapkérdése (lassan kétszáz éve, hogy a mindenkori nagy hatalmak csak átmeneti megoldásokat találnak). Ma úgy áll a dolog, hogy Szlovénia a nyugati integrációk tagja, Románia, Bulgária és Horvátország pedig belátható időn belül az lesz. A tőlük délre és keletre fekvő részeket NyugatBalkánnak titulálja a Nyugat , talán azért, hogy jelezze: a fő cél ezen területeknek is a nyugatizálása. Vagyis tízhúsz éves távlatban alkalmassá tenni őket az EU- és NATOtagságra, hiszen e nélkül valóban nem mondható el Európa teljes egyesítése. Ám Szerbia, Montenegró, Koszovó, A lbánia és Macedónia között még nem fejeződött be az albán és a különféle szláv népek közötti állam- és területfelosztások folyamata, BoszniaHercegovina pedig egyelőre csak nemzetközi gyámság alatti látszatállam, szerb – horvát – bosnyák osztozkodás tárgya. (N em egyértelmű a román – orosz – ukrán háromszögbe szorult Moldova státusa sem, de ez egyelőre még hátrébb szorul.) Az EU és a NATO lényegében azt szorgalmazza, hogy az érintett államok hagyjanak föl mindenféle állam, etnikum- és területosztozkodással, s ehely ett teremtsenek olyan demokratikus viszonyokat, amelyek között mindegyik népesség, bármely államhoz is tartozzon, normálisan élhet. Az érintettek viszont (Macedónia még mindig kissé bizonytalan kivételével) továbbra is saját fő etnikumuk saját államterület ének növelését szorgalmazzák, amelyen ráadásul a többiekből a lehető legkevesebb volna. Mivel ez fizikailag megvalósíthatatlan, mindegyikük háromrétegű politikát folytat. 1. Részben tényleg, részben látszólag eleget
