Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-03
6 ld: Nyíregyháza, 2004. június 2., szerda (MTI) - A 25 tagországúra bővült Európai Unióban erősödik a nemzeti parlamentek szerepe a különböző döntések meghozata lánál - mondta Szili Katalin szerdai, nyíregyházi sajtótájékoztatóján. "A tagországokban megválasztott képviselőknek az új alkotmányos szerződés lehetőséget biztosít a közösség jövőjéről szóló határozatok befolyásolására" - hangsúlyozta az országgyűlés elnöke. A házelnök kifejtette: az Európai Bizottság az európai parlamenti előterjesztéseket eljuttatja a tagországok országgyűléseihez is, s amennyiben a nemzeti testületek képviselőinek egyharmada nem ért egyet vele, élhet a visszaküldési jogával. "Sőt, adott a lehetőség akár a peresítésre is, így tehát alaptalan az állítás, miszerint nélkülünk, a fejünk felett döntenének" - jelentette ki Szili Katalin. Az Országgyűlés elnöke hozzátette: természetesen Magyarországnak is lesz 24 képviselője az uniós határozatokat meghozó Európai Parlamentben, akiket június 13án választanak meg a szavazók. A politikus a reményének adott hangot, hogy a voksoláson nagyarányú lesz a résztvevők száma, különös tekintettel arra, hogy Magyarország egy hónapja vált a közösség tagjává. A sajtótájékoztatón az Országgyűlés elnöke, a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettese kiemelte: szerinte a választás tétje Európa jövője, az, hogy létre jöne egy olyan kontinens, amilyet a szociáldemokraták szeretnének, amely a ver senyben lemaradó, nehezebben élőknek is biztosít megélhetést. "Ehhez arra van szükség, hogy az Európai Parlamentben többségbe kerüljenek a szociáldemokraták, és a Magyarországon megválasztott 24 képviselő zöme is az irányzathoz tartozzon" - jegyezte me g Szili Katalin. A politikus a választással kapcsolatban a konzervatív irányzatról azt mondta, hogy sok fontos kérdésre nem ad választ. Példaként említette a magyar jobboldal követeléseit, petícióját, ami szerinte azt a látszatot kelti, hogy "balról pr óbálnak előzni, s mintha feltalálták volna a szocializmust". +++ bbag/bpk 15.47 LMT 020604 2376 vissza Altatott EPszavazatok Népszabadság • 2004. június 3. Egy csütörtöki napon szavaz majd a holland „europolgár” a kedv enc pártjára, de hármat kell aludnia, hogy megtudja: mire ment vele. Jogi eljárás indulhat ugyanis Hollandia ellen, ha június 13a (azaz a négynapos európai parlamenti választási maraton utolsó napja) előtt nyilvánosságra hozza a voksolás eredményeit – jel entette a Bruxinfo hírportál. A holland hatóságok korábban azt közölték, hogy az országban már június 10én lezajló szavazás után nem sokkal közlik majd az eredményeket. Márpedig ez – figyelmeztet az Európai Bizottság – sérti a választásokról szóló uniós s zabályozást, amely szerint eredményeket csak az utolsó (uniós) urna bezárása után lehet közölni. Mindez azt szolgálja, hogy az egyes országok voksolásának eredménye ne befolyásolja a többi tagállam választóit. A bizottság pénteken figyelmeztette a hollando kat, hogy bíróságra kerülhet az eredményközlés ügye. Csütörtökön szavaznak NagyBritanniában is, míg három további ország pénteken vagy szombaton. Ezekben viszont eleve úgy gondolkodnak, hogy visszatartják majd az eredményeket. A huszonöt tagállam közül a legtöbb a jövő hét vasárnapján tartja a választásokat. Így náluk ez a probléma nem merül fel. Legfeljebb az időzónák vonatkozásában: a keletázsiai magyar külképviseleteken például (itthoni idő szerint) már szombaton megkezdődik, és a hazainál jóval hama rabb ér véget a voksolás – de természetesen senki nem jelentheti be, hogy melyik párt nyert (mondjuk) a tokiói magyar nagykövetségen. A választásokon a kibővült unió parlamentjének létszáma 626ról 732re nő, az egyes tagállamok pedig a nizzai szerződésbe n meghatározott számú képviselői helyet kapnak. Ezeket alapvetően a lakossági arányok szerint osztják szét, így a legtöbb (99) továbbra is a legnépesebb tagállamnak, Németországnak jut, Magyarország pedig 24 képviselővel lesz jelen az EPben. Mint az MTI tegnap jelentette, minden eddiginél nagyobbra nőnek most az EPképviselők javadalmazása közötti különbségek – egyes esetekben több mint tízszeresek lesznek. Ezt sokan fájlalhatják, legfőképpen az új tagállamokból érkezők. Parlamenti jogállásukat és jogosít ványaikat tekintve a képviselőknek egyenlőknek kellene lenniük, és egy sor területen azok is. A gyakorlatban viszont bonyolultabb a helyzet,
