Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-03
7 mert státusuk egyes elemeit (fizetésüket, költségtérítéseiket, képviselői immunitásukat stb.) különböző jogszabályo k határozzák meg. Bizonyos esetekben saját nemzeti törvényeik, más területeken uniós szabályok vonatkoznak rájuk. Javadalmazásukat tekintve például saját nemzeti parlamentjüktől fogják kapni a fizetésüket, amely megegyezik a hazai képviselőkével – kivéve a hollandokét. Ezek között már a bővítés előtt is lényeges különbségek voltak, mostantól még nagyobbak lesznek. Az újjáalakuló EPben az olasz képviselők havi tizenegyezer, a franciák 5200, a spanyolok 2600, a lettek pedig 980 eurót fognak kapni – gyakorla tilag ugyanazért a munkáért. A magyar euroképviselők fizetése a legalacsonyabb a huszonöt tagállam között: havi 761 euró (190 ezer forint). Igaz, ez csak az alapfizetés: a valóságban ennek nagyjából a dupláját kapják kézhez, attól függően, hány bizottságna k a tagjai. (Ugyanez az összeg jár értelemszerűen az Országgyűlésben ülő kollégáiknak is.) Ha a fizetések nem is, a bőkezű juttatási rendszer közös. Ezt a tagállamok befizetéseiből álló EUköltségvetés fedezi. A juttatások már május elseje előtt is jártak a magyar törvényhozóknak. Az átláthatóság védelmezői ennek kapcsán arra emlékeztetnek, hogy a havi legfeljebb 12576 eurót (3,1 millió forintot) sohasem az euroképviselők, hanem az asszisztensek számlájára utalják át; más kérdés, hogy a gyakorlatban sokszo r barátok vagy családtagok „segédkeznek” a politikusok mellett. A vitatott pontok közé tartozik a 262 eurós (65 ezer forintos) napidíj (ebből kell fizetni a szállást is), amelyhez elég a jelenléti ívet aláírni Strasbourgban vagy Brüsszelben. Ennél is homál yosabb az utazási költségek térítése, ahol például a turistaosztály legdrágább repülőjegyének árát lehet visszaigényelni, akár egy beszállókártyával – még akkor is, ha a képviselő fapados járaton utazott. vissza Lobbi az erdé lyi sztrádáért - A miniszterelnök interjúja a román közszolgálati rádiónak Népszabadság • 2004. június 3. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán, Kolozsvári tudósítónktól Magyarország megosztja integrációs tapasztalatait Bukaresttel, s bátorítja Románia mielőbbi EUcsatlakozását – jelentette ki Medgyessy Péter a román közszolgálati rádióban. A magyar kormányfő rámutatott: a román csatlakozásig hátralévő időszakban folytatni kell a két ország együttműködésének mélyítését. Közös érdek ugyanis az autópályaépítés, a magas feszültségű villamos vezetékek kiépítése, az új határátkelők megnyitása és a regionális együttműködés valamennyi formája. Az ilyen programok a jó szomszédságot erősítik. Megemlítette: személyesen lobbizott a francia államfőnél és a német kancellárn ál annak érdekében, hogy az északerdélyi autópálya megépítése útjából az akadályok elháruljanak. A miniszterelnök kedvezőnek tartja a magyar – román kapcsolatok alakulását, és örömét fejezte ki amiatt, hogy „sikerült tisztességesen rendezni az aradi Szabad ságszobor ügyét”. Medgyessy szerint az aradi magyar – román megbékélési park létrehozása a múlt lezárását, egymás értékeinek és érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartását jelenti. Erre pedig azért volt szükség, hogy a kétoldalú kapcsolatok terén előre, a jö vőbe lehessen tekinteni. A Gozsduvagyonnal kapcsolatban a kormányfő kifejtette: megérti a románok érzelmi kötődését Gozsdu Manó örökségéhez. A Gozsduingatlanok visszaszolgáltatásáért azonban a magyar kormány jogi szempontból nem tud, és nem is kíván ten ni semmit. Hozzátette: közös finanszírozású alapítványt hoznak létre, amely Gozsdu szellemi hagyatékát ápolja majd, s ennek már meg is van a helye. A régi épületben legfeljebb egy emeletet lehetne bérelni az alapítvány valamelyik részlege számára – szögezt e le. vissza Választási felhívások Népszabadság • 2004. június 3. Nincs a listákon olyan parlamenti vagy parlamenten kívüli párt, amely a magyar baloldal szavazatát megérdemelné – állítja lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatába n Schiffer András ügyvéd, Szalai Erzsébet
