Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-03
5 BP0296 4 160 MTIb1147 Megjelent a Vajdaság etnikai térképe kod: KULP/TARS fk: HU ld: Budapest, 2004. június 2., szerda (MTI) - Megjelent a Vajdaság mai területének etnikai térképe, amely a ne mzeti kisebbségi térszerkezet változását a középkortól napjainkig, valamint az 1941 körüli és a két évvel ezelőtti szerbiai népszámlálás alapján mutatja be. A természetes fogyás, a nyugati kivándorlás, az asszimiláció katasztrofális hatást gyakorolt a vajdasági magyarság lélekszámára - mondta Kocsis Károly geográfus, a térkép szerzője a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) szerdán tartott bemutatón. Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete Társadalomföldrajzi osztályának vezetője ugyanakkor hozzátette: "meglepően kedvező számunkra a demográfia állapot, hiszen jóval kevesebb mag yar jelenlétére számítottunk. Lehetséges, hogy a következő népszámlálás alkalmával, 2011 környékén sokkal rosszabb lesz a kép, mint jelenleg tapasztalható". A Vajdaság a II. világháborúig, a németek deportálásáig "etnikai, vallási szempontból a legössz etettebb, mozaikszerű tartomány volt" Európában - mutatott rá Kocsis Károly. Elmondta: az északszerbiai tartomány területén az 1991ben kezdődött háborús időszak óta alapvető erőszakos etnikai átalakulások zajlottak le. A háború idején megjelentek a V ajdaságban a Horvátországból, Boszniából menekülő szerbek, míg a nemzeti kisebbségek - főként magyarok - közül több ezren menekültek külföldre a sorozások elől. A szerb menekültek betelepülése és a helybeli magyarok egy részének elköltözése, természete s fogyása miatt 1996ra a magyarok elvesztették többségüket Temerinben, Bajmokon és Törzsudvarnokon. A kárpátmedencei etnikai térképsorozat legújabb részéből kiderül: a kisebbségek anyaországaik felé mutató fokozódó elköltözése, asszimilációja miatt 1 9912002. között a szerbek aránya a Vajdaság össznépességén belül 56,8 százalékról 65 százalékra nőtt, a kisebbségeké 33,4 százalékról 28,1re csökkent. A nagyarányú elvándorlás és természetes fogyás ellenére 2002ben a Vajdaságban 49 ezerrel kevesebb, 290 ezer lakost írtak össze magyarként, mint 1991ben. A legnépesebb magyar közösségek Bácska északkeleti részén, illetve Nagybecskereken és Újvidéken élnek - olvasható a térkép hátoldalán. Kocsis Károly az etnikai térképészet előzményeiről elmondta: az 1947es párizsi békeszerződésig a néprajzi tevékenység konkrét célja "az új államhatárok létrehozása, vagy a létező támadása a tudomány szempontjából". Az államok különböző etnikai térképekkel próbálták alátámasztani területi igényeiket - tette hozzá. Szólt arról is, hogy a rendszerváltozás előtti Magyarországon és a szomszédos szocialista országokban csaknem négy évtizedig tilos volt a néprajzi térképek készítése. Az etnikai térképészeti tevékenység csak az 1980as években indult be újra. A té rképek mára a hiteles nemzet- és szomszédságismeret igényének kielégítését szolgálják - jegyezte meg a geográfus. "Ilyen pontosságú, ilyen jellegű térképeket a szomszéd államok nem adnak ki. Szlovákiának, Romániának, Ukrajnának és Szerbiának sem érdeke , hogy ilyen pontos, precíz, számukra nem túl kedvező képet festő térképeket közzé tegyenek" - fogalmazott. Pritz Pál történész az elkészült térkép jelentőségéről szólva kijelentette: "nem lehet társadalompolitikát, nem lehet hatékony politikát folytat ni, ha nincsen mögötte egy olyan nemzettudat, egy olyan társadalmi tudat és az egész térségnek a tudata, amely realitásokban gondolkodik." +++ bri/bbb 15.56 LMT 020604 3845 vissza BP0286 4 130 MTIb2017 Szili Katali n: erősödik a nemzeti parlamentek szerepe az Európai Unióban kod: PART/BELP fk: HU
