Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-03
9 Füle Tibor azt mondja: előbb felsőfokú szakképzést, majd diplomát adó felsőfokú képzést szere tnének indítani Lendván. Már meg is kezdődtek a tárgyalások három szomszédos ország egyegy felsőoktatási intézményével – a grazi és a veszprémi egyetemmel, a varasdi főiskolával – , valamint a maribori egyetemmel. A jelenlegi elképzelések szerint néhány év en belül vegyészmérnöki, környezetvédelmi mérnöki, valamint informatikai felsőfokú képzésnek adna otthont a határ menti város. Bár a lendvai középiskolában érettségiző fiatalok csaknem száz százaléka továbbtanul, közülük évfolyamonként csupán néhány diák jelentkezik magyar felsőoktatási intézményekbe. Füle Tibor szerint a végzőseiknek nincs sok esélyük arra, hogy magyarországi társaikkal felvegyék a versenyt a szigorú felvételi vizsgákon, ám eddig legalább számíthattak azokra az állami ösztöndíjakra, amely ek segítségével mégis bejuthattak a magyar egyetemekre. – Ez az ösztöndíjrendszer azonban az európai uniós csatlakozás miatt most megszűnik, amit azonnal érzünk is: az idén érettségiző diákjaink közül várhatóan senki sem tanul tovább Magyarországon – tesz i hozzá az igazgató. Megkerestük Zilahi Lászlót, a magyar Oktatási Minisztérium határon túli magyarok főosztályának vezetőjét, aki megerősítette a lendvai iskolaigazgató szavait: a következő félévben nem lesz állami ösztöndíj a muravidéki magyarok számára , ők ugyanis – velünk együtt – az Európai Unió polgáraivá válnak, ahol azonban etnikai alapon nem adható ösztöndíj egyetlen diáknak sem. – Pedig ez nagyon fontos lenne, nekünk ugyanis nincsenek magyar nyelvű felsőoktatási intézményeink, mint a szlovákiai vagy az erdélyi magyaroknak – mondja Tomka György. – Ha a fiataljaink kizárólag Mariborba vagy Ljubljanába járnak majd egyetemre, egyre kevesebben fognak visszatérni a Muravidékre. Pedig a megmaradásunkhoz mindenkire szükségünk lenne. A szlovéniai magyars ág jövőjének legnagyobb problémája éppen az alacsony létszámból adódik. A Muravidéken egyre nő a vegyes házasságok száma, a hivatalos statisztikák szerint vészes méreteket öltött a magyar ajkú lakosság fogyása. – Egyre több fiatalból hiányzik a magyar ide ntitás tudata – mondja Végi József. – Elkeseredett harcot vívunk a muravidéki magyarság megmaradásáért, a magyar nyelv és a kultúra ápolásáért. Megpróbálunk minden korosztályt elérni, óvodásoknak és kisiskolásoknak is sugárzunk műsorokat, hogy rászoktassuk őket a rádióhallgatásra, ezen keresztül pedig a magyar nyelv használatára. Olyan kevesen vagyunk, hogy minden egyes ember számít. Hazafelé jövet az autóban megint az MMR adását hallgatom. A határ magyar oldalán egy ideig még jól fogható a 87,6os ultrarö vidhullámú adó, aztán a zalai dombok közé érve egyre halkul az adás. Épp a nyolcvanas évek egyik legnagyobb magyar rockslágere szól, amikor elnémul a rádió. Nincs mit tenni, gyorsan átkapcsolok a középhullámra, hogy az 558as frekvencián még meghallgathass am a dal végét. vissza Medgyessyvel elégedetlen SZDSZesek Magyar Nemzet 2004. április 3. Szerző: Pál Gábor „Medgyessynek mennie kell csakugyan” – ezt a Kis János volt SZDSZelnöktől származó idézetet is tartalmazza az az írás, amelyet Kenedi János kritikus az Élet és Irodalomban jelentetett meg, keményen bírálva a kormányzatot a III/IIIas i ratok titkosítása, valamint az ügynökök névsorának zárolása miatt. Eközben a telefonadó ügyében is koalíciós vita robbant ki. Egész oldalas fizetett hirdetésként jelent meg az Élet és Irodalomban a bíráló szöveg, amelyet támogatólag írt alá több SZDSZes politikus, illetve a párt holdudvarához tartozó személyiség, így például Demszky Gábor főpolgármester, Haraszti Miklós, Horváth Aladár, Rajk László. Az aláírók szerint a miniszterelnök
