Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-03
8 elmarad a nagyvárosokban jellemző 220230 ezer toláros fizetésektől. A három évvel ezelőt t átadott szlovén – magyar vasútvonal nem sokat lendített a környék gazdaságán, mivel a vasúttól délre fekvő lendvai térséget nem tudta bekapcsolni a Budapest – Ljubljana tengelybe. – A valódi segítséget az Alsólendva és a határ magyar oldalán fekvő Lenti köz ötti egykori vasút felélesztése jelentené – mondja Tomka György. – A száztíz éves vasút a múlt század közepéig Zalaegerszeget és a horvátországi Csáktornyát kötötte össze, ám a második világháború után a magyar – jugoszláv határon átnyúló 7,5 kilométeres sza kasz elsorvadt. Ha a régi nyomvonalon ismét járhatna a vonat, három országot fűzhetne össze. A Lendva – Lenti vasút újjáépítésének hatástanulmánya szerint a beruházás 570 millió forintba kerülne. Erre egyelőre egyik oldalon sincs pénz. Úgy tűnik viszont, ho gy nem lesz akadálya a csaknem tíz évvel ezelőtt elkezdett lendvai művelődési ház idei befejezésének. A Makovecz Imre által tervezett létesítményt 1995ben kezdték építeni, és eddig 1,1 milliárd tolárt költöttek rá. A pénz nagy részét a szlovén kormány és a lendvai önkormányzat adta, a magyar állam 130 millió forinttal járult hozzá a beruházáshoz. Az építkezés azonban több évre teljesen leállt, az előre kalkulált pénz ugyanis elfogyott. – Hosszú tárgyalássorozat után a közelmúltban végre sikerült megállap odni a folytatásról: a magyar kormány és a lendvai önkormányzat százszázmillió, míg a szlovén kormány kétszázmillió tolárt ad az építkezés befejezésére – mondja Tomka György. – A munkások újra felvonultak, az idén augusztusra el is készülhet a művelődési ház. Már az új intézmény működtetéséről is megszületett az egyezség: a költségek felét a város önkormányzata, másik felét a szlovéniai magyar szervezetek állják majd, igaz, mi állami támogatást kapunk ehhez a feladathoz. Mire felavatják az új lendvai műve lődési házat, már el is kezdődhet egy másik nagyberuházás. A szlovén kormány hétmillió eurót – mintegy 1,8 milliárd forintot – fordít az új lendvai középiskola és a hozzá tartozó sportcsarnok megépítésére. A muravidéki magyarságnak nincs önálló magyar nye lvű oktatási intézménye, az óvodák és általános iskolák többsége azonban kétnyelvűként működik, csakúgy, mint a Lendvai Kétnyelvű Középiskola. – Évtizedekig komoly gondot okozott, hogy középfokon nem lehetett magyar nyelven tanulni – mondja Füle Tibor, a k étnyelvű középiskola igazgatója. – A régi Jugoszláviában a muravidéki magyarok a több száz kilométerre lévő Vajdaságba jártak magyar középiskolákba. Aztán a szülők belefáradtak a nagy távolságba, és egyre többen íratták a gyerekeiket környékbeli szlovén kö zépiskolákba. Az utolsó pillanatban jött 1980ban az a törvénymódosítás, amely szerint a nemzetiségi területeken a szlovén mellett a kisebbségi nyelv oktatása is kötelező. A lendvai intézményben ma már gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás, valamint szak képzés is folyik, jelenleg 18 osztályban 279en tanulnak. A diákok 60 százaléka szlovén, kétötöde pedig magyar származású, ám mindannyian beszélik a másik nemzetiség nyelvét is. A negyvenegy fős tanári karnak csupán egyetlen olyan tagja van, aki nem beszél magyarul. – Nálunk a két nyelv egyenrangú, a tanítás szlovén és magyar nyelven is folyik – szögezi le Füle Tibor. – Egyedül a magyar nyelv és irodalom tanításában teszünk különbséget: a szlovén nemzetiségűek és a magyar diákok ezt a tantárgyat külön csop ortokban tanulják. A kétnyelvű középiskola fenntartója a szlovén oktatási minisztérium, így az új épületegyüttes megépítése is túlnyomórészt állami forrásokból valósul meg. A tervek szerint 2006 tavaszára felépül a 24 tantermes iskolaépület, valamint az 1 600 négyzetméteres sportcsarnok. Az átköltözés után megüresedő jelenlegi iskolaépület hasznosításáról már folynak az egyeztetések a tulajdonos oktatási tárcával.
