Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-03
7 országgyűlésben. Lendva központjában jól megfér egymás mellett néhány méter távolságban Szent István királynak és Slomsek püspöknek, a szlovén történelem kiemelkedő alakjának szobra. A szlovén állam számos gesztust tesz a muravidéki magyarságnak. A teljes ség igénye nélkül álljon itt néhány példa a hamarosan kezdődő, illetve befejeződő lendvai beruházásokról. Néhány hónapon belül egy felújított épületbe költözik a Muravidéki Magyar Rádió és Televízió stábja, augusztusra megtörténhet a Makoveczféle művelődé si ház átadása, májusban pedig indul egy 1,8 milliárd forintos iskolaépítés, amelynek eredményeképpen új otthont kap a lendvai kétnyelvű középiskola. – Nehéz eldönteni, hogy kirakatpolitikáról vane szó, vagy a nemzeti kisebbségek iránti őszinte aggódást jelzi, hogy a szlovén állam több milliárd tolárt költ a muravidéki magyarságra – mondja Végi József, a muravidéki magyar rádió főszerkesztője. – Nemcsak a nemzetiségi intézmények megteremtéséhez, de a folyamatos működtetésükhöz is jelentős állami támogatás t kapunk. A főszerkesztő felvetése alapkérdésnek számít: a szlovén alkotmány szerint ugyanis az országban csupán két úgynevezett őshonos nemzeti kisebbség él, a magyar és az olasz. A kétmilliós Szlovéniában ez tízezer magyar ajkú és mintegy háromezer olas z nemzetiségű állampolgárt jelent. Ehhez képest becslések szerint legalább 200 ezer szláv ajkú nemzetiségi – főként horvát, szerb, bosnyák – él Szlovéniában, ám őket nem őshonosoknak, hanem betelepülőknek tartják, ezért nemzetiségként semmilyen állami támo gatást sem kaphatnak. – A szlovén kormány a két „kiválasztott nemzetiség” felkarolásával demonstrálni tudja az Európai Uniónak, hogy nálunk nincsenek etnikai problémák – mondja Végi József. – Egy felvidéki újságíró kollégám nemrég a szlovéniai magyarság h elyzetéről szólva azt mondta: könnyű nekünk, bezzeg, ha félmillióan lennénk, nem lenne ilyen barátságos hozzánk a szlovén kormány. Az biztos, hogy védettebbek vagyunk a többi határon túli magyar kisebbséghez képest. A Muravidéki Magyar Rádió (MMR) 1958ba n kezdte meg adását. Akkor heti tíz percet sugározhatott. Ma napi 13 óra 15 percet szól a magyar nyelvű adó. A szlovén tévében hetente négyszer adnak félórás magyar műsort. A lendvai magyar rádiónak és tévének 25 munkatársa van, a nemzetiségi médiumok műkö dtetése évi 200 millió tolárjába kerül a szlovén közszolgálati intézménynek. A kétnyelvű középiskola – Az idén készül majd egy felmérés a hallgatottságunkról, de a visszajelzésekből azt már tudjuk, hogy a középhullámú adásunknak Magyarországon is sok ha llgatója van – mondja Végi József. – A betelefonálók azért szeretik az MMRt, mert közvetlennek, családiasnak tartják a hangvételét. A szlovéniai magyarok szinte kivétel nélkül a Muravidéki Magyar Rádiót hallgatják, pedig Lendván és környékén harminc URHadó is fogható. A helyi kábeltévén héthét magyar, valamint szlovén nyelvű csatorna látható, de a lendvaiak mostanában inkább a magyar kereskedelmi adókat nézik. – A szlovén kereskedelmi tévék eddig nem indítottak valóságshowkat, úgy tűnik azonban, hogy ez a műfaj az itt élőket is érdekli. Nemcsak a magyarok, de a magyarul értő szlovének is tisztában vannak azzal, mit csinált legutóbb Pandora vagy vane új barátnője Majkának – mondja Végi József. – Ráadásul Lendván árulnak magyar bulvárlapokat, sztármagaz inokat, így a határ innenső oldalán is napra pontosan követni lehet a magyarországi valóságshowk fejleményeit. Az MMR az idén szeptemberben költözik a város központjába egy frissen felújított épületbe. A korszerű technika beszerelésével együtt a beruházá s 450 millió tolárba került, amelyet felefele arányban a szlovén kormány és a közszolgálati médium teremtett elő. A muravidéki magyarok legfontosabb problémái nem nemzetiségi jellegűek. A terület ma is Szlovénia legelmaradottabb térségének számít, Lendvá n és környékén az országos átlagnál jóval magasabb, közel húszszázalékos a munkanélküliség. Az itt élők átlagkeresete – havi bruttó 150160 ezer tolár – is jelentősen