Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-03
6 reagált kérdésünkre Demszky helyett Czuk Dóra, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke. A megjelent szöveg mindazonáltal egységes, nincs külön aláírható részekre tagolva. Nem ez az első eset, hogy az SZDSZes főpolgárm ester összekülönbözik az MSZPvel vagy annak vezető politikusaival. Demszky három évvel ezelőtti, rövid, féléves pártelnöki időszakában meghirdette az egyenlő távolságtartás elvét a szocialistákkal és a Fidesszel, kétfrontos harcot hirdetve „a rózsaszínű é s a narancsszínű kádárizmus” ellen. „Nagy lendülettel nekirugaszkodtam, aztán azt vettem észre, hogy egyedül futok” – fogalmazott Demszky, miután bejelentette: fél év után lemond az elnöki tisztről. Medgyessy Péter kémelhárító múltjának nyilvánosságra ker ülésekor, 2002 nyarán Demszky úgy nyilatkozott: a kormányfő törvényjavaslata – amelyre az ÉSben most megjelent fizetett hirdetés is hivatkozik – megnyugtató módon rendezné a lezáratlan ügyet. A főpolgármester az úgynevezett D209es ügy során nem hallatta a szavát. Legutóbb pedig éppen ő vált Medgyessy legfőbb támogatójává. Amikor a kormányfő bejelentette közös európai parlamenti listás ötletét, valamint a parlament létszámának csökkentését, Demszky azonnal előállt az elképzelés „önkormányzati fordításával ”. A főpolgármester – Medgyessyvel találkozva és egyetértve – túlméretezettnek minősítette a magyar politikai elitet. Demszky javaslatát a fővárosi szocialisták össztűz alá vették, és a Főpolgármesteri Hivatal szerintük túlméretezett sajtóirodájának létszá mcsökkentését szorgalmazták. A kormány illetékesei nem kívánnak reagálni az ügynökmúlttal kapcsolatos írásra. vissza Magyarok a Muravidéken Népszabadság • 2004. április 3. • Szerző: Cseri Péter A magyar – szlovén határhoz köze ledve átállítom az autórádiót a muravidéki magyar rádió adására. A lendvai központú csatorna legnagyobb vonzereje, hogy a zenei kínálatának nyolcvan százaléka magyar számokból áll. A nosztalgiazene és a legújabb irányzatok jól megférnek egymás mellett. L assan megérkezem Lendvára. Impozáns látványt nyújt a vár, amely otthont ad a helyi önkormányzat által f enntartott Galéria Múzeumnak. A vármúzeumban öt állandó kiállítás látható, az időszaki tárlatok pedig havonta váltják egymást. – Évente 52 millió tolárba kerül a múzeum fenntartása – a szlovén fizetőeszköz nagyjából egy árfolyamon mozog a forinttal – , de ehhez csak 35 milliót tud adni a lendvai önkormányzat, a többit nekünk kell innenonnan, különböző pályázatok segítségével megszerezni – mondja Gerics Ferenc, a vármúzeum igazgatója. – Úgy tűnik azonban, hogy hamarosan megszűnik az állandó bizonytalanság, hosszú tárgyalássorozat eredményeképpen a szlovén kulturális tárca hajlandó átvenni a Galéria Múzeum működtetését. Szlovénia északkeleti csücskében 28 településen élnek magyarok, az arányuk falvanként változó. A muravidéki magyarság központja a közel öte zer lakosú kisváros, Lendva – régi nevén Alsólendva – , ahol negyven százalék a magyarok aránya. A településen szinte mindenki beszéli, de legalábbis érti a másik nemzetiség nyelvét. Szlovéniában a legutóbbi népszámlálási adatok szerint már csak 6300 magya r ajkú lakos él. Tíz évvel ezelőtt még 8500an vallották magukat magyarnak a Mura mentén, ez 26 százalékos csökkenést jelent egyetlen évtized alatt. Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Közösség elnöke szerint ebből az adatból nem szabad messzem enő következtetéseket levonni. – Hibás volt a népszámláskor használt módszer, engem például nem is talált meg a kérdezőbiztos – mondja Tomka György. – Valójában még mindig több mint tízezren élünk a Muravidéken. Szlovéniában a magyar nemzeti szimbólumok használata nem jelent problémát. Március 15én például gond nélkül fellobogózhatják Lendvát, és bármilyen rendezvényen eljátszhatják a magyar himnuszt. A tízezres muravidéki magyarságnak egy önállóan választott parlamenti képviselője van a 90 fős szlovén
