Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-07
13 elért az unió, a bizottság most előkészítette a szolgáltatások szabadságára és rugalmasságára vonatkozó irányelvet is, amelyet reméljük, a tanács és a parlament rövidesen elfogad. A szolgáltatások ugyanis egyre fontosa bb szerepet játszanak a gazdaságban, azt pedig már megtapasztalhattuk, hogy az áruk piacainak integrációja milyen jótékony hatással volt a növekedésre és a munkahelyteremtésre. Az európai szakszervezetek aggódnak, hogy a lisszaboni reformokban tapasztalt lemaradás miatt a tagállamok elsősorban az elbocsátások könnyebbé tételével próbálnak munkahelyeket teremteni, és háttérbe szorulnak a szociális, valamint a fenntartható növekedésre vonatkozó célkitűzések. Ha a lisszaboni folyamatot egy vonatként képzelj ük el, akkor elmondható, hogy a mozdony után túl sok kocsit kapcsoltak. Ezért szükséges, hogy kiválasszuk azokat a területeket, amelyekre nagyobb erőkkel koncentrálunk. Az Európai Tanács megbízott egy munkacsoportot, a volt holland miniszterelnök, Wim Kok vezetésével, hogy készítsen egy elemzést. Ennek szerintem arra a következtetésre kellene jutnia, hogy elsősorban a versenyképességet kell a középpontba állítanunk. Jelenthete valamilyen veszélyt az egységes piacra nézve az, hogy a bővítéssel jelentősen növekszik a különbség az egyes tagállamok fejlettségi szintje között? Nem igazán látok veszélyt. Az egységes piac ugyanazt jelenti minden tagállam számára, függetlenül attól, hogy gazdage vagy szegény. A piacok bővítést követő rugalmasságától, úgy tűni k, egyre többen tartanak. Schröder kancellár például nemzetietlennek nevezte azokat a német vállalatokat, amelyek termelésüket az új tagállamokba kívánják helyezni. Jogos a félelmük? Rendkívül károsnak tartjuk a gazdasági nacionalizmust. Ha egy német cég Magyarországon kezd el termelni, az jó a magyar gazdaság számára, és hosszú távon előnyös az egész uniós gazdaság számára is. Ragadós lehet az ír példa A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy független, jelentős súllyal bíró pénzügyi felügyeletre v an szükség – mondta kedden Budapesten Frederik Bolkestein, miután találkozott a magyar pénzügyminiszterrel. Draskovics Tibor a belső piaci biztost megnyugtatta, hogy az új jogszabály garantálja a PSZÁF függetlenségét, és megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. Uniós irányelv külön nem foglalkozik e kérdéssel. Bolkestein elégedett a kialakult helyzettel, de az Európai Bizottság továbbra is aktívan figyeli ezt a kérdést – mondta. A biztos szerint Magyarország az EU tagjaként hasonló pályát futhat be, mint Írorsz ág, ahol az egy f őre jutó jövedelem mára meghaladja az uniós átlagot. vissza Hetvenhétmilliárd az önkormányzatoknak - Kicsi az esély a parlament és kormány viszonyának szabályozására Népszava 2004. április 7. Szerz ő: Arató Judit A Fidesz jelen formájában nem támogatja a kormány és a parlament uniós csatlakozás utáni viszonyát szabályozó, kétharmados többséget igénylő törvényjavaslatot, így annak elfogadására egyelőre csekély az esély - derült ki a tegnapi országgy űlési vitából. A nagyobbik ellenzéki párt azt szeretné, hogy a csatlakozás után a kormány a parlament iránymutatásai alapján tevékenykedjen Brüsszelben. Az uniós csatlakozás után az Országgyűlés hatáskörének egy jelentős része átkerül Brüsszelbe, ahol a j ogalkotásban a kormány képviselői vesznek részt. Ezért szükség van egy, a parlament és a kormány viszonyát szabályozó törvényre. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a kétharmados többséget igénylő jogszabály elfogadására kicsi az esély. A jogszabály szükséges ségét senki nem vitatja, de a Fidesz több ponton elfogadhatatlannak tartja a javaslatot. Juhász Endre, az uniós ügyek koordinációjáért felelős tárcanélküli miniszter expozéjában arról beszélt, hogy a javaslat rugalmas mozgásteret biztosít a kabinetnek az EUs ügyek vitelében, miközben "középerős" hatáskört ad a magyar parlamentnek. Mint mondta, ebben a rendszerben a kabinet minden brüsszeli ügyről
