Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-07
12 Nagyon aggaszt, hogy miközben jövőre elérkezünk a tízéves lisszaboni program félidejéhez, még messze a felénél sem tartunk az Egyesült Államokhoz történő felzárkózásnak. Persze a világ legversenyképesebb országa nem az Egyesült Államok, hanem Finnország. A többi tagállamnak így gyakorlatilag nem kellene mást tennie, mint a finn példát követni. Csakhogy sokuknak ez nem tetszik, ők inkább piacukat és szakszervezeteiket kívánják védelmezni. Nem akarják megreformálni munkaerőpiacukat sem. Ezért nem is teszik meg mindazt, amit a program keretén belül vállaltak. Üdítő kivételnek számítanak a skandináv országok és Dánia. Az igazi negatív példát viszont Franciaország és Németország szolgáltatja. Ezért is igazán meglepő számomra, hogy az unió elit csapatát alkotva éppen ők akarják maguk mögött húzni a többieket. Azt üzenem nekik, hogy először saját házuk táján kellene rendet tenniük. A brüsszeli csúcson ezek az országok is megígérték, hogy utolé rik magukat a célok teljesítésében… Majd hiszem, ha látom. Milyen stratégiája van a bizottságnak arra, hogy betartassa ezekkel az országokkal ígéreteiket? Ha a sürgetésünkre nem reagálnak megfelelően, akkor eljárást kezdeményezünk ellenük. Például a bi otechnológiára vonatkozó irányelvet több mint tíz éve fogadta el az EU. Most levelet küldtünk azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem ültették át azt saját jogrendjükbe, és ha nem reagálnak elég gyorsan, akkor elindítjuk ellenük az eljárást. Ön még hisz ezekben az eljárásokban azután, ami a stabilitási paktum esetében történt? Emlékezetes, hogy a bizottság eljárást kezdeményezett Franciaország és Németország ellen magas költségvetési deficitjük miatt, de a pénzügyminiszterek elutasították azt. Igen. Ugy anis a paktum esetében is a dolog lényege az, hogy a bizottság felhívta a tagállamok figyelmét: tartsák be kötelezettségeiket, mert ha nem teszik, bíróság elé citálják őket. A paktum ügyében pedig az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult, amely megígérte, hogy gyorsított eljárásban dönt a köztünk lévő vitában. Remélem, szeptembe rre vagy októberre megszületik a válasz. Megengedhetetlen ugyanis, hogy a tagállamok megkerüljék azokat a jogszabályokat, amelyeket saját maguk hoztak meg. Ez Magyarországra is ugyanúgy vonatkozni fog. Május elsejét követően Budapestnek is teljesítenie kel l a deficitre vonatkozó előírásokat. Melyek azok a területek, ahol Magyarországnak a legtöbbet kellene tennie a lisszaboni feladatok közül? Nem tudom. De azt tudom, hogy Magyarország jól készül az uniós tagságra. El kell ismernem, hogy a gazdaság terüle tén Magyarország jól teljesít, és alapvetően megtörtént a szükséges szerkezetátalakítás. Budapesti tárgyalásaimon a még késésben lévő néhány jogszabályról tárgyalok a szakminiszterekkel és a miniszterelnökkel. Ezek közé tartozik a gépjárművek biztosítására vonatkozó negyedik irányelv, a tőkemegfelelési irányelv, az elektronikus fizetőeszközökre vonatkozó irányelv és a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó irányelv. Ez utóbbi rendkívül fontos, ugyanis a hamisítások miatt több milliárd eurós károk keletkeznek . Az evát pedig még egyszer meg kell vizsgálni, hogy nem ütközike uniós jogszabályba. Ha ezek bármelyike nem születne meg május elsejéig, annak lennéneke jogi következményei? Túl korai lenne még következtetéseket levonni. Juhász Endrével, az uniós ügy ekért felelős tárca nélküli miniszterrel folytatott tárgyalásaim arról győztek meg, hogy e területen rendben lesz minden. Melyek azok a területek, ahol ön szerint a tagállamoknak leginkább fel kellene gyorsítaniuk a belső piac integrációját? A lisszabon i folyamat gyakorlatilag egy makrogazdasági igazítást jelent, amelynek legfontosabb eleme a piacok rugalmasabbá tétele. Ezen belül is a leglényegesebb a munkaerőpiac rugalmassága. Ez azt jelentené, hogy az emberek számára olyan képzettséget biztosítunk, am ely lehetővé teszi, hogy kisebb átképzéssel ott és olyan területeken vállaljanak munkát, ahol szükség van rájuk, így munkájuk elvesztése után gyorsan új állást találhassanak. Jelenleg éppen azokban a tagállamokban, ahol a legnagyobb a munkanélküliség, péld ául Németországban és Franciaországban, a munkaerőpiac képtelen az alkalmazkodásra. Az emberi erőforrások kiaknázása messze a lehetőségek alatt marad, ezért tartós a magas munkanélküliség. A munkaerő rugalmatlansága nyomás alá helyezi a magyar piacot is. A z áruk szabad mozgása terén már sokat
