Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-07
11 Évente több ezer külföldi kap magyar állampolgárságot úgy, hogy előzőleg vizsgáznia kell alkotmányos alapismeretekből. Néhányukról kiderült, hogy tudás híján pénzzel szerezték meg a bizonyítványt. A Fővárosi Bíróságon tegnap "eladók" és "vevők" pere kezdődött el. Az utóbbi időben növekedett azoknak a külföldieknek a száma, akik magyar állampolgárságot kérnek. A Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala 2002ben több mint tízezerrel, tavaly pedig már több mint tíz és fél ezerrel ilyen üggyel fogla lkozott. A honosítást kérők csak akkor kaphatják meg az állampolgárságot, ha a magyar nyelvű vizsgán bebizonyítják: az alaptörvény főbb rendelkezéseivel tisztában vannak. A Fővárosi Bíróságon tegnap ismertetett vádirat szerint a vizsga túl nehéz erőpróba volt néhány egyiptomi, libanoni, szíriai és romániai származású, magyarországi honosítást kérő személynek. Megtalálták viszont a megfelelő embert B. László személyében, aki 1996 és 2000 között az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottságának tanác sadójaként hivatali visszaéléssel megszerezte számukra a sikeres vizsgáról szóló bizonyítványt. Egyegy alkalommal 150200 ezer forint volt a közbenjárás "jutalma". Ezekből az összegekből azonban részesedett két közvetítő: egy országgyűlési képviselő titká rnője, valamint a Rendőrtiszti Főiskola volt főigazgatója. Pénzt kaptak továbbá azok, akik esetenként az esélytelen vizsgázók személyi igazolványával "felfegyverkezve", helyettük feleltek a hazánk alkotmányos berendezkedését firtató kérdésekre. A vádlottak padján B. László mellett a felfedezett közreműködők, valamint a vesztegetők foglaltak helyet. Tegnap a Fővárosi Főügyészség vádirata hangzott el, és a bírónő meggyőződött arról, hogy a magyarul alig értő arab nemzetiségű érintettek is tisztában vannak a v áddal. A tárgyalás a jövő héten folytatódik. vissza Koalíciós vihar Pozsonyban Magyar Hírlap 2004. április 7. Szerző: Molnár Norbert Az elnökválasztási kudarc felelősét keresik a kormánypárt ok Szlovákiában. A koalíciós partnerek általában a kormányfőre mutogatnak, de Mikulás Dzurinda nem vette a szívére szövetségesei jelöltjeinek sikertelenségét az államfőválasztás első körében. Lapzártánk után ülésezett a koalíciós tanács, amely szintén a vá lasztás eredményeivel foglalkozott. A Magyar Koalíció Pártja azt követelte Dzurindától a tárgyalás előtt, hogy ismertesse terveit a koalíció stabilizálására. A liberális Új Polgári Szövetség (ANO) szerint a koalíciónak igenis le kell vonnia a következteté seket az eredményekből, és meg kell változtatni a belső egyeztető rendszert. Hasonlóan nyilatkoztak a kereszténydemokraták (KDH) is. Többen állítják, hogy Dzurindának le kellene mondania, amit ő egyértelműen elutasított, s azzal vádolta meg partnereit, ho gy bele akarnak szólni pártja, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) személyzeti politikájába. Tegnap amúgy ülésezett az SDKÚ országos tanácsa is, amely határozott támogatásáról biztosította a miniszterelnököt és a párt minisztereit, így Eduard Kukan külügyminisztert, az első elnökválasztási forduló nagy vesztesét. Közben kiderült: nem kap áprilisban fizetést Vladimír Meciar. Az elnökválasztás első fordulóját magasan megnyerő ellenzéki képviselő ugyanis négy napot igazolatlanul hiányzott, így a parlamenti elnök megvonta bérét. Meciar így körülbelül 400 ezer forinttól esett el. vissza Bolkestein: "jól áll a gazdaság" - Interjú az uniós belső piaci biztosával Magyar Hírlap 2004. április 7. Riporter: Rockenbauer Nóra Magyarország gazdaságilag jól felkészült az uniós tagságra, a szerkezetátalakítás lényegében megtörtént – nyilatkozott lapunknak az Európai Unió Budapesten tárgyaló belső piaci biztosa. A gazdasági reformokért felelős Freder ik Bolkesteint azonban rendkívül aggasztja, hogy a tagállamok nem tartják be kötelezettségeiket, és éppen a két "élenjáró" renitens, Németország és Franciaország akar az integráció élére állni. A legnagyobb gondnak Bolkestein a munkaerőpiac rugalmatlanságá t tartja, amely Magyarországon is problémát okozhat. Az EU azt ígérte, hogy 2010re a világ legversenyképesebb régiójává válik. A legfrissebb adatok szerint erre egyre kisebb az esély, és számos tagállam, miközben képtelen kikászálódni gazdasági válság ából, a költségvetési egyensúlyt is felrúgja. Számíte ön változásra?
