Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-04
15 A parlament kétnapos vita után választotta meg az új kormányt, amelynek Miroljub Labus személyében egy miniszterelnökhelyettese lesz és 17 minisztere. Kostunica kedden ismert ette a képviselőkkel kormányának programját, amely tartalmazott váratlan meglepetéseket is, amelyek máris komoly visszhangot keltettek. Kostunica Szerbia és Koszovó államjogi státusának rendezését, a jogállam megteremtését, valamint az európai integráció t jelölte meg kormánya elsődleges feladataként. Pristina azonnal felháborodott azon, hogy a miniszterelnökjelölt javaslatot tett Koszovó kantonokra vagy entitásokra való felosztására, biztosítandó a koszovói szerbeknek a területi és perszonális kisebbségi autonómiát. Bírálatokat váltott ki Hágában Kostunicának az a kijelentése is, amely szerint a Nemzetközi Törvényszék (NT) vádlottjai felett Szerbiában kell ítélkezni. Brüsszel és Washington határozott követelése ellenére a politikus nem tett ígéretet arra, hogy kormánya kiadja a szökésben lévő 15 feltételezett háborús bűnöst, beleértve négy katona- és rendőrtábornokot. A kétnapos vita során az ellenzéki Szerb Radikális Párt (SRS) és az Demokrata Párt (DS) élesen bírálta Kostunica expozéját. Borisz Tadics, az eddigi legnagyobb kormánypárt, a DS elnöke közölte, hogy a Kostunicakabinet nem lesz reformpárti, mert nincs világos gazdaságpolitikai koncepciója.. vissza A Fidesz kevesli a támogatást Népsza va 2004. március 4. A Draskovicscsomag ürügy volt, hogy a 15 év alatt kiépült határon túli támogatási rendsze rt a padlóra küldje a kormányzat - mondta Fidesz külügyi kabinetének vezetője. Németh Zsolt közölte, hogy a megszorító intézkedések hatására a tervezettnél 1,4 milliárd forinttal kevesebb, mindössze 9,2 milliárd jut a határon túli magyar kisebbségeknek. Né meth Zsolt ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy a kormány kifizeti a szomszédos országokban élő magyaroknak a 2003as évre szóló oktatásinevelési támogatást. vissza "Megvalósítható, de etikátlan Me dgyessy javaslata" - Alkotmányjogászok a miniszterelnök felvetéséről Magyar Hírlap 2004. március 4. A választási törvényekben lévő joghézag miatt továbbra sincs kialakult álláspont arról, összeköthetőe a júniusi európai parlamenti voksolás a kormányf ő által felvetett népszavazással. Bár a miniszterelnök javaslatának nincs konkrét jogi akadálya, alkotmányjogászok szerint a kabinet visszaélne az alaptörvény szellemével, ha "összepasszítaná" a kétféle voksolást. Eltérően gondolkodnak az alkotmányjogá szok a kormányfő keddi bejelentéséről, miszerint a júniusi EPválasztásokkal egy időben akár a kisebb létszámú parlamentről, illetve közvetlen elnökválasztásról szóló véleménynyilvánító szavazást is lehetne tartani. Az egymásnak ellentmondó jogértelmezések oka egy eddig rejtve maradt joghézag. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló, 1998ban megalkotott jogszabály szerint ugyanis az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati képviselők választásának napján, valamint az azt megelőző és k övető 41 napon belül nem lehet népszavazást tartani. A szabályozás – keletkezési ideje miatt – azonban még nem tesz említést az európai parlamenti voksolásról, ennek megfelelően nem is tiltja meg az egyidejű népszavazást. Miután az EPképviselők választásá ról decemberben elfogadott jogszabály szintén nem szól az együttes voksolásról, választási szakértők szerint nincs akadálya, hogy a két eseményt egyidejűleg lehessen megtartani. Ezt az álláspontot erősítette meg lapunknak Kolláth György alkotmányjogász is. Több, lapunk által megkérdezett szakértő szerint azonban az EPvoksolásra is ugyanolyan előírások vonatkoznak, mint a fent említett választástípusokra. Ezt a nézetet fejtette ki kérdésünkre Szikinger István alkotmányjogász, és Zlinszky János volt alkotmán ybíró, de hasonlóan gondolkodik Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke is. Sólyom László szerint az EPvoksolásról szóló törvény elfogadásakor a jogalkotók egyszerűen elmulasztották pontosítani a népszavazásról szóló rendelkezést, vagyis az "együtt szavazás" tilalmát elfelejtették kiterjeszteni. Az 1998as jogszabály szándéka az AB volt elnöke szerint ugyanakkor egyértelmű: külön kell választani a kétféle
