Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-04
16 kampányt és voksolást. Mivel a népszavazáshoz ugyanúgy kampány kötődhet, mint egy parlamenti vok soláshoz, az a politikai erő, amelyhez a kezdeményezés kapcsolható, a "kettős kampányolással" politikai előnyre tehet szert vetélytársaival szemben. Emiatt – bár a törvény betű szerint nem zárja ki a lehetőséget – az alaptörvény szellemével mindenképp elle ntétes, és etikailag megkérdőjelezhető lenne, ha a kabinet visszaélne a jogszabályi mulasztással. A bizonytalan helyzetet Sólyom László szerint csak az Alkotmánybíróság tudná feloldani, ha saját hatáskörében eljárást indítana a joghézag "betömésére". "Ha a z elnökségem idején vetődött volna fel ilyesmi, biztos megteszem a szükséges lépéseket" – mondta lapunknak az AB volt elnöke, Holló János, a testület jelenlegi vezetője azonban nem kívánt reagálni megkeresésünkre. Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizo ttság elnöke szintén elhárította érdeklődésünket. Mint mondta, hasonló választójogi viták esetén az OVB hivatott igazságot tenni, ám csak akkor, ha ezzel kapcsolatban állásfoglalási kérelem érkezik a testülethez. "Nem létező dologról beszélünk – reagált a kormányfő szavazásösszekapcsolási felvetésére Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. A politikus szerint az elnökválasztáshoz hasonló közjogi kérdéseket más módon kell kezelni, a kisebb létszámú parlamentről pedig felesleges megkérdezni a választókat, mert köztu dott, hogy 99 százalékuk támogatja. A Fidesz és az MDF vezetői a javaslat kapcsán arra kérték a kormányfőt, hogy terjessze a parlament elé pontos elképzeléseit, Nyakó István, az MSZP szóvivője pedig úgy vélte: nem a párt kötelessége, hogy alkotmányos szemp ontból minősítse a kormányfő elképzeléseit. Kétkamarás parlamenti esélyek Medgyessy Péter elsőként még miniszterelnökjelöltként, 2001 júliusában vetett fel hasonló visszhangot kiváltó kezdeményezést, akkor azt javasolta: hazánk térjen át a kétkamarás parlament rendszeréhez. A javaslatot a mostaniakhoz hasonlóan fenntartással kezelték a pártok: a Fidesz, az MDF és az SZDSZ elutasítása mellett az MSZP részéről sem talált globális támogatásra. A felvetést Medgyessy Péter – kampányidőszakba illő módon – a kisebbségek és a civilek képviseletének megoldásával indokolta, utóbbi a kormány 2006ig szóló ígéretei közé is bekerült. Bár az ígéret végrehajtása még igen messze áll a megvalósítástól, a MEH romaügyi államtitkársága, a Nemzeti Etnikai Hivatal és a kiseb bségi szervezetek között már folynak az egyeztetések az ezzel kapcsolatos koncepció kidolgozásáról. A kormánypártiak és a bizonytalanok "szeretik" Medgyessy javaslatait Információnk szerint a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) heti rendszerességgel készítt et saját, nem nyilvános felméréseket. Ezek alapján elmondható, hogy a felvetések megítélésében eleinte nem volt jelentős eltérés a kormánypárti, illetve ellenzéki szavazók között. A miniszterelnök környezete által folyamatosan követett eredmények szerint a célcsoportnak számító kormánypárti szavazók és a bizonytalanok körében továbbra is magas a kormányfői ötletek támogatottsága, folyamatosan apad viszont az ellenzékiek körében. Minden bizonnyal jelentős szerepe van ebben a Fidesz és az MDF vezető politikus ai reagálásának is. Úgy tűnik, az ellenzéki pártokat támogatók jobban hallgatnak kedvenc politikusaikra, mint a miniszterelnök javaslatai közül kettőt elvető SZDSZ szimpatizánsai. Körükben kevésbé csökkent ugyanis e felvetések népszerűsége. Az ismert közv éleménykutató cégek többsége, a Szonda Ipsos, a Gallup, a Medián és a Tárki mostanáig csak a miniszterelnök évértékelő beszéde előtti időszakban készített közvéleménykutatási adatait hozta nyilvánosságra. A pártok, illetve a kormányfő népszerűségéről szól ó legközelebbi adatok felvétele a napokban kezdődik, eredmények csak március második felére várhatók. A GfK Hungáriának a február 16ai beszéd után közölt felmérése szerint a választók kétharmadának volt szimpatikus a közös lista, több mint négyötödüknek t etszett a közvetlen elnökválasztás és a kisebb parlament ötlete. vissza Ürömódák – EUújoncok belpolitikai viharai HVG 2004. március 4. Társadalmipolitikai válságokkal birkózik az EU kapujában a májusban csatlakozó keletközép- európai országok többsége. Szlovákiában a romák éhséglázadása súlyosbítja a bizonytalanságot, Csehországban és Lengyelországban a gazdasági megszorító intézkedések fogadtatása, Lettországban és Litvániában politikai viszál ykodás ássa alá a nyugalmat.
